A rezidensek múlt hétfőn kezdtek éhségsztrájkba, amelyet az egyik varsói gyermekkórházban folytatnak egymást váltva, rotációs rendszerben. Követelésük többek között az, hogy a lengyel egészségügyre az állam három éven belül a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát szánja, tíz éven belül pedig a ráfordítások érjék el a GDP 9 százalékát. Szorgalmazzák továbbá a munkakörülményeik javítását, a fizetések emelését és a vizsgálatokat megelőző várakozási idő rövidítését.
A Beata Szydlóval és Konstanty Radziwill lengyel egészségügyi miniszterrel szerda délután három óra hosszat folytatott tárgyalás után a rezidensek képviselői úgy találták: nem kaptak konkrét ígéreteket, és amíg a kormány nem hoz kötelező érvényű döntéseket, felújítják sztrájkjukat.
Úgy látták: ha ebben a pillanatban abbahagyják a sztrájkot, elvész az utóbbi napokban mögöttük felsorakozó „társadalmi tőke”. Egyúttal hangsúlyozták: a tiltakozás nem politikai jellegű, nem irányul a kormány ellen.
A lengyel kormányfő az egyeztetést követő sajtóértekezletén korábban beszámolt arról a javaslatáról, miszerint a rezidensek képviselőinek részvételével tárcaközi munkacsoportot állítana fel, amely a rezidensek követelményeit beillesztené a folyamatban lévő egészségügyi reform tervezetébe.
Felidézte: kabinetje fokozatosan megvalósítja az egészségügy reformját, és elkészült a törvénytervezettel, amely a GDP 6 százalékára emelné az egészségügyre fordítandó költségvetési eszközöket. Elmondása szerint a rezidensek konkrét időpontot akartak kitűzni a küszöb elérésére, ő pedig megígérte, hogy konzultál erről a pénzügyminiszterrel.
Korábbi bejelentések szerint a rezidens orvosok fizetését jövőre 40 százalékkal emelnék, 2021 végéig pedig az illetményük 5250 zlotyra (380 ezer forintra) emelkedne. Lengyelországban négyéves a rezidensképzés, és a 2012 óta érvényes díjazás szerint a fizetések az első két évben elérik a 3200 zlotyt (232 ezer forintot), a második két évben pedig a 3500 zlotyt (253 ezer forintot).
A magyar helyzet jó és egyre jobb
A kormány 2010-hez képest 600 milliárd forinttal többet költ egészségügyre, és csökkent a várólisták hossza – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szerdai százhalombattai kerekasztal-beszélgetése előtti sajtótájékoztatón. Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: az egészségügyben az utóbbi hét évben sok mindent sikerült megváltoztatni. Csökkent a várólistákon lévők száma, és néhány műtéti típusnál Magyarország a várólisták alapján Európában a második, illetve a harmadik helyen áll – közölte az államtitkár. Kitért arra is, hogy az orvoselvándorlás az utóbbi négy évben csökkent. Megjegyezte, a bérfejlesztések területén „jó úton haladnak”, amit tovább kell vinni. A szakdolgozókkal négy évre, az orvosokkal pedig két évre vannak megállapodásaik – tette hozzá. (MTI)
