Katalán népszavazás: 700 fölött lehet a sérültek száma

A madridi kormány parancsára a rendőrség erőszakot alkalmazott a referendum ellen. Rajoy szerint nem volt népszavazás.

Megnyílt az út ahhoz, hogy Katalónia egyoldalúan kikiáltsa függetlenségét – jelentette be vasárnap este Carles Puigdemont, Katalónia elnöke. Mint fogalmazott, „a remény és a szenvedés ezen napján Katalónia állampolgárai megszerezték a jogot az önálló államiságra köztársaság formájában” – hangoztatta Puigdemont televízióban közvetített beszédében. 

A katalánoknak joguk van arra, hogy szabad, békés és demokratikus államuk legyen – mondta. Hozzátette: a kormány a következő napokban elküldi a szavazás eredményét a katalán parlamentnek, hogy az megtegye a további lépéseket. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió már nem teheti meg, hogy félrenéz.

A Reuters brit hírügynökség szerint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a voksolók túlnyomó többsége az önrendelkezést támogatta a spanyol kormány által illegálisnak tartott, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazáson.

Vasárnap nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában – ezt Mariano Rajoy spanyol kormányfő jelentette ki madridi sajtótájékoztatóján. „Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amit minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni” – fogalmazott a politikus.

Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a „szecesszionisták forgatókönyvében”, és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni „a legrosszabb populizmus” hívásainak, valamint köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

Hivatalosan este nyolc órakor ért véget a voksolás a katalán függetlenségi népszavazáson, amelynek megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. Azok a szavazók, akik addig nem tudták leadni voksukat, de a zárás pillanatában a szavazóhelyiségben voltak, élhettek szavazati jogukkal.

Akik már voksoltak, az utcán ünnepelték, hogy sikerült szavazniuk, és míg korábban azt skandálták: „Szavazunk!”, most azt kiabálták: „Szavaztunk!” A függetlenséget támogatók a tervek szerint a barcelonai Placa de Catalunyán folytatják a népszavazás ünneplését az éjjel.

Napközben a spanyol hatóságok erőszakos fellépéséről szóltak a hírek, illetve arról, hogy miképpen próbálták megakadályozni a voksolást. Több, a Twitterre feltöltött videó tanúsága szerint a spanyol rendőrség gumilövedékkel lőtt a tüntető tömegbe. Carles Puigdemont, a katalán autonóm tartomány elnöke is megerősítette a hírt; indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette a fellépést. Más videókon is látszik, hallatszik, hogy a tömeg elől visszavonuló rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le.

Az autonóm tartományban vasárnap 5,3 millió embert vártak az urnákhoz, de a madridi kormány szerint a referendum törvénytelen, a hatóságok ezért minden eszközzel igyekezték megakadályozni. A tartományi kormány szerint a szavazóhelyiségek több mint háromnegyedében zavartalan volt a voksolás, és a részvétel már kora délután meghaladta az 50 százalékot. A katalán kormány kora délután azt közölte, hogy 337 ember sérült meg a rendőrség fellépése miatt. Néhány órával később már legalább 460 sérültről beszélt Barcelona polgármestere. Katalán egészségügyi források pedig 761 esetről számoltak be este a BBC-nek.

A spanyol belügyminiszter eközben 12 sérült rendőrről és 3 előállítottról szólt, valamint arról, hogy 92 szavazóhelyiséget bezártak.

Több videón és fotón is az látható, hogy tűzoltók próbálják védeni a tüntetőket a rendőröktől.

„Idősek, gyerekek, asszonyok, mindenki sírt. Mindenki szenved, de miért? Csak mert szavazni akarunk, mert demokráciát akarunk, mert azt szeretnénk, ha egyszerű emberekként is jogaink lennének” – mondta egy fiatal férfi, akit több helyen is eltaláltak gumilövedékkel.

„Hirtelen brutális módon ránk támadtak, ütöttek minket a botjukkal, a pajzsukkal, és lőttek ránk gumilövedékkel, de mi folytatjuk a küzdelmet” – nyilatkozta egy másik tüntető. Időseket ugyanúgy ráncigáltak a rendőrök, mint nőket, egy rendőr pedig egy kisgyermekes apát is odébb taszított.

A madridi kormány arányosnak ítélte a rendőrök fellépését. „A spanyol rendőrség teljesítette kötelességét. Professzionálisan és arányosan cselekedett. Fellépése nem az emberek, hanem a választás ellen irányult, ugyanis a jogokat és a szabadságot védelmezi” – mondta Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, aki szerint „ideje lenne abbahagyni ezt a bohózatot, mert semmiféle népszavazás vagy ehhez hasonló nem történt”.

A madridi állásponttal a nemzetközi megfigyelők vezetője sem ért egyet. „Ez a demokrácia része. Mi, megfigyelők nem azért vagyunk itt, hogy állást foglaljunk bármelyik fél mellett, de a szavazást támogatjuk, hiszen az a demokratikus ügymenet része” – közölte a nemzetközi megfigyelőcsoport vezetője, Dmitrij Rupelj volt szlovén külügyminiszter.

Az M1 tudósítója kora este arról számolt be, hogy addigra Barcelonában megszűntek az erőszakos összecsapások.

Több cseh európai parlamenti képviselő is elfogadhatatlannak minősítette a spanyol kormány kemény fellépését. „A spanyol kormány lábon lőtte magát. A módszerek, amelyeket a fennálló alkotmányos rend támogatására alkalmazott, brutálisak és eltúlzottak” – mondta Pavel Svoboda kereszténydemokrata EP-képviselő a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármelyik kormány visszaéljen a fegyveres erőkkel, erőszakot és repressziót alkalmazzon azok ellen, akik szabadon szeretnék kinyilvánítani a véleményüket” – jelentette ki Václav Klaus szintén a televízióban. 

Nagy-Britanniát aggasztja a betiltott katalóniai népszavazás során tapasztalt erőszak, bár a referendumot alkotmányellenesnek tartja – jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter. „Nyilvánvalóan aggaszt bennünket az erőszak, noha a népszavazás, amennyire látom, egyértelműen alkotmányellenes. Meg kell találni az egyensúlyt – mondta Johnson a Reutersnek nyilatkozva. – Reméljük, hogy a dolgok lecsillapodnak” – tette hozzá.

Liam Fox brit kereskedelmi miniszter elítélte a katalóniai erőszakot, de azt mondta, hogy a függetlenségi népszavazás a spanyol kormány ügye.

Nicola Sturgeon, Skócia függetlenségpárti miniszterelnöke Twitter-oldalán vasárnap azt írta, egyre jobban aggasztják azok a képek, amelyek azt mutatják, ahogyan a spanyol rendőrség lerombolja a szavazóhelyiségeket, és ingerli a szavazókat. „Függetlenül attól, hogyan ítéljük meg a függetlenséget, mindannyiunknak el kell ítélnünk, amit ezeken a képeken látunk – írta, és felhívta a spanyol kormányt, hogy változtassa meg politikáját, mielőtt valaki komolyan megsérülne. – Hagyják békésen szavazni az embereket” – írta.

Jeremy Corbin brit munkáspárti vezető sokkolónak nevezte a katalóniai polgárok ellen alkalmazott rendőri erőszakot. „A spanyol kormánynak azonnal véget kell vetnie ennek” – mondta.

Charles Michel belga miniszterelnök szerint „az erőszak soha nem lehet válasz”. „Elítéljük az erőszak minden formáját, és megerősítjük felhívásunkat a politikai párbeszédre” – mondta.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak aggasztónak nevezte a spanyolországi eszkalációt. „Madridnak és Barcelonának haladéktalanul csökkentenie kell a feszültséget, és keresni kell a párbeszédet” – jelentette ki.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter Twitter-bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy „túl erős az érzelmi töltet, a bizalomhiány sebei mélyek, Spanyolország kötelessége párbeszédet folytatni saját népével. Az erőszak nem fog segíteni”.

Borut Pahor szlovén elnök a szlovén televízióban nyilatkozva azt mondta, úgy gondolja, „ma nagyon sok szlovén szív a katalán népért dobog”. Mint mondta, államfőként nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy más államok belügyeibe avatkozik, de hozzátette: „Mi az önrendelkezési jog alapján vívtuk ki Szlovénia függetlenségét, azt hiszem, helyénvaló, hogy másoknak is ilyen álmaik vannak.” Kifejezte kívánságát, hogy Katalónia ügyében békés és demokratikus úton olyan megoldás szülessen, amilyet az emberek szeretnének.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője leszögezte, hogy a katalán hatóságok által szervezett népszavazás törvényellenes, ezért érvénytelen. Mindazonáltal „ez egy szomorú nap Spanyolország és Európa számára”. Az olasz politikus hangsúlyozta, hogy a megoldás csakis politikai úton képzelhető el, nem pedig rendőri erő alkalmazásával. Pittella bírálta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, aki szerinte „hónapokon keresztül tétlen maradt”, a konzervatív spanyol kormány nem kezdett párbeszédet, és nem hallotta meg a katalán polgárok hangját. A katalán kormány viszont nem vette figyelembe a bírósági döntéseket, és törvényellenes útra terelte a lakosságot – mutatott rá Pittella, aki felszólította a spanyol és a katalán kormányt, valamint a polgárokat, hogy már hétfőn kezdjék el egy társadalmi paktum kidolgozását.

Ska Keller és Philippe Lamberts, az Európai Parlament zöldfrakciójának társelnökei jelezték, erős aggodalommal figyelték a katalóniai eseményeket. „Rajoy hatalmas hibát követett el a szavazni készülő, békés emberek elleni masszív rendőri erőszakkal, amely csak rontott a helyzeten” – mutatott rá a két politikus, aki felszólította a spanyol és a katalán felet, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, mert egy politikai problémát politikai eszközökkel kell megoldani. Az Európai Bizottságot arra szólították fel, hogy ne hunyjon szemet a Katalóniában történtek felett, hanem mozdítsa elő a párbeszédet, és ajánlja fel a közvetítést.

###HIRDETES###

Már vasárnap hajnalban, órákkal a függetlenségi népszavazás kilenc órára kitűzött kezdete előtt gyülekezni kezdtek az emberek a kijelölt szavazóköröknél. A függetlenségpártiak így próbálták útját állni, hogy a spanyol csendőrség megszállja és kiürítse az épületeket.

A függetlenségpártiak úgy tervezték, passzív ellenállással akadályozzák a rendőröket. A Twitteren közzétett videók és hírügynökségi jelentések szerint azonban az ellenállókkal szemben kilenc óra tájban már fellépett a spanyol rendőrség és csendőrség (Guardia Civil), amely az urnák lefoglalásával igyekszik megakadályozni a referendumot. A Guardia Civil nagy erőkkel van jelen, járműveivel hajnalban erődemonstrációt is tartott Barcelonában.

A rendőrség megszállta azt a szavazóhelyiséget is, ahol az autonóm tartomány elnöke, Carles Puigdemont szavazott volna, így a függetlenségpárti vezető máshol volt kénytelen leadni a voksát. Helyenként a rendőrök szabályosan megostromolták a szavazóhelyiségeket, kifejezetten nagy erővel és erőszakosan léptek fel. Több helyen spontán tüntetések alakultak ki, amelyen az összegyűlt tömeg azt kiabálta: „Votarem!”, vagyis szavazni fogunk.

Egy másik helyszínen gumibottal verték a tiltakozókat:

Ezen a videón az látszik, hogy a lépcsőn dobálják le az embereket a rendőrök, egyikük pedig nekifutásból rúg egy földön fekvőbe:

A katalán rendőrséget ugyan bírósági ítélet kötelezi a népszavazás megakadályozására, de helyszíni tudósítások szerint nem sok jele van annak, hogy teljesítené a parancsot, nem akadályozta meg a szavazócédulák kiszállítását. Néhány szavazóhelyiségnél megjelent, de szigorúan csak kettesével, ami kizárja, hogy erőt alkalmazzon. A madridi kormány megbízottja bírálta is a katalán rendőrség passzivitását.

A rendőri intézkedés helyenként hatástalannak tűnt. A Barcelona melletti Sabadell iskolájában a rendőrség egyenként elvezette az épületet blokkoló tiltakozókat, az épület bezárt üvegajtaját kalapáccsal törte be, majd megkezdte az intézkedést: az urnák és a szórólapok összegyűjtését, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoztak. Miután a rendőrök távoztak, önkéntesek jelentek meg, akik pillanatok alatt berendezték a szavazóhelyiséget az aulában, és elkezdődött a voksolás.

A katalán kormányszóvivő reggel azt jelentette be, hogy bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat. Nem minden kijelölt szavazóhelyiség tudott ugyanis kinyitni. Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben.

Mivel a spanyol hatóságok elkobozták a borítékokat, és nem tudták kellő számban pótolni, ezért elfogadják a boríték nélkül a szavazóurnába dobott, félbehajtott szavazólapokat is. „Mindent megtettek, hogy ledöntsék az online rendszert. Lefoglaltak 1,5 millió borítékot és 9 millió szavazólapot, de még így sem tudják megakadályozni, hogy megvalósuljon” – hangsúlyozta Raül Romeva, a katalán kormány külügyi tanácsosa.

A spanyol kormány minden eszközzel fellépett, hogy megakadályozza a szerinte törvénytelen – az állam alkotmányban rögzített egységét fenyegető – referendumot. Katalán vezetőket vettek őrizetbe, házkutatást tartottak, elfoglalták a helyi kormányzat kommunikációs és informatikai központját, és felszámolták a szavazatszámláló rendszert.

Korábban a katalán vezetők arról beszéltek, hogy ha a többség az elszakadásra szavaz, akkor 48 órán belül kikiáltják Katalónia függetlenségét, de mostanra elismerték, hogy Madridnak valószínűleg sikerül ellehetetlenítenie a referendumot, amelynek az eredménye így aligha lehet irányadó. Nem valószínű az sem, hogy Katalónia függetlenségét akárcsak egyetlen uniós tagállam is elismerné.