Napok óta feszült a helyzet a tábor sorsa miatt, amelyet a pápua új-guineai legfelsőbb bíróság 2016 áprilisában hozott döntése értelmében kellett bezárni a keddi határidőre – írja az MTI.
A menekülteket átmenetileg egy közeli városban szállásolják el, de hatszázhatan nem hajlandók elhagyni a tábort, mert tartanak a helyiektől. A manusi hatóságok viszont már nem látják el őket élelmiszerrel, és az áramot, valamint a vizet is hamarosan kikapcsolhatják. A táborlakók ügyvédei utolsó pillanatban kérvényezték a legfelső bíróság végzése végrehajtásának felfüggesztését, és az alapvető szolgáltatások fenntartását.
Julie Bishop ausztrál külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a manusi menekülteknek és menedékkérőknek minden szükséges szolgáltatást biztosítanak alternatív szálláshelyükön.
Kedden több tucat, botokkal és bozótvágó késekkel felszerelkezett manusi lakos tört be az immár őrizetlenül álló épületegyüttesbe – mondta el egy menekült a dpa német hírügynökségnek.
Nick McKim ausztrál szenátor a Sky News hírcsatornának azt mondta, hogy humanitárius válsághelyzet alakult ki a helyszínen.
Egy szudáni menekült szerint a bentlakók féltik az életüket. Néhány helyi bejött, és visznek mindent, ami mozdítható – mondta az AP amerikai hírügynökségnek telefonon.
Egy menekültek jogait védő ausztrál szervezet úgy tudja, hogy a környékbeliek csak az előterekben tudnak fosztogatni, az épületegyüttes belseje le van zárva előttük.
Korábban az ausztrál kormány beleegyezett abba, hogy közel 70 millió ausztrál dolláros (14,5 milliárd forintnyi) kártérítést fizet mintegy kétezer menekültnek és menedékkérőnek, akiket a manusi menekültközpontban tartottak fogva nyomorúságos körülmények között.
A keresetet tavaly nyújtotta be az ausztrál kormány és a menekültközpontot működtető két cég ellen 1905 menekült és menedékkérő, akiket 2012 novemberétől 2014 decemberéig tartottak ott fogva. A fogva tartási körülmények és rossz bánásmód miatt elszenvedett fizikai és lelki bántalmakért követeltek kártérítést.
Ausztrália 2012 óta a Pápua Új-Guineához tartozó Manus szigetén és Nauru szigetországban helyezte el a tengeri úton érkezett migránsokat a menedékkérelmük elbírálásáig, de az ausztrál konzervatívok hatalomra kerülésük, 2013 óta szigorítottak a bevándorlási politikán. A zárt menekültközpontok létrehozását az ENSZ és különböző jogvédő csoportok is bírálták, „embertelennek” nevezve az ott uralkodó életkörülményeket. Sok bevándorló az afgán, dárfúri, pakisztáni, szomáliai, szíriai konfliktusok, míg mások a diszkrimináció és hontalanság elől menekült volna Ausztráliába, de ehelyett a menekültközpontba kerültek.
Ausztrália tavaly, még az amerikai elnökválasztás előtt megállapodott Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok befogadja azokat a menekülteket, akik a megállapodás megkötésének idején Pápua Új-Guineán és Naurun tartózkodtak, azaz több mint 1300 főt, cserébe pedig Ausztrália közép-amerikai menekülteket fogad be. Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy felülvizsgálja a – szerinte ostoba – megállapodást.
