Kilép az Egyesült Államok az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO) – írja a BBC. A döntést a szervezet „Izrael-ellenes elfogultságával” indokolták, valamint azzal, hogy az UNESCO tevékenységében alapvető reformokra lenne szükség.
A Guardian beszámolója szerint a továbbikban megfigyelői státuszt tartanának majd fenn a szervezetben. A döntés 2018. december 31-től hatályos, erről már hivatalosan értesítették az UNESCO-t.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója később mély sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok döntése miatt. Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára – szögezte le. Egy olyan időszakban, amikor az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem miatt újabb befektetésekre lenne szükség az oktatásba és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításába, nagyon sajnálatos, hogy az Egyesült Államok éppen abból az ENSZ-szervezetből lép ki, amely vezető szerepet játszik ezekben a kérdésekben – tette hozzá. Az Egyesült Államok indoklására reagálva számba vette az UNESCO egy sor olyan intézkedését, amelyet Washingtonnal közösen hozott az antiszemitizmus ellen. Felidézte például, hogy az UNESCO – amerikai egyetemek együttműködésével is – közösen dolgozott az egyik legismertebb holokauszt-túlélővel, a 2015-ben elhunyt, lengyel származású Samuel Pisarral, aki a szervezet jószolgálati nagykövete és holokausztoktatásért felelős különmegbízottja volt – írja az MTI.
Izrael júliusban csökkentette az UNESCO számára juttatott támogatás mértékét, miután az ENSZ kulturális szervezete két palesztin emlékhelyet is felvett a világörökségek listájára. Mindkét műemlék a ciszjordániai Hebronban található, az egyik a zsidó vallás egyik szent helye, a másik pedig egy mecset. A legnagyobb palesztin város, Hebron óvárosa is a világörökség része lett, ráadásul a veszélyeztetett helyszínek között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök csalódást keltőnek nevezte az UNESCO döntését.
Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata egyébként már 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését, mert a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.
Alapokmánya szerint az 1945-ben létrehozott és a 195 tagállammal és 10 társult állammal rendelkező szervezet a nevelés, a tudomány és a kultúra területén kívánja szolgálni a békét és a biztonságot a világban. Ennek érdekében világszerte különböző programokat támogat, például az írástudatlanság leküzdése vagy a nők egyenjogúságának előmozdítása terén. Az UNESCO dönt a világörökség helyszíneiről is.