1967-ben Baldvin belga király kilencvenkilenc évre kölcsönadta a brüsszeli nagy mecsetet Szaúd-Arábiának – a hivatalos ceremónián szaúdi részről Fejszál király vett részt, akit néhány évvel később meggyilkoltak. Ez a legnagyobb mecset Belgiumban, s egyben iszlám kulturális központ is. Az épület közvetlenül az EU-s negyed szomszédságában, a Jubelparkban (franciául Parc du Cinquantenaire) található. A kilencvenkilenc éves szerződést a belga állam ötven év elteltével fel akarja bontani.
A tavalyi merényleteket vizsgáló bizottság ugyanis arra jutott, hogy a mecset a szalafisták toborzóhelye lett, rendszeres látogatói között legalább kilenc olyan személy volt, aki csatlakozott az Iszlám Államhoz, és a terrorszervezet kötelékeiben harcolt. Jan Jambon belügyminiszter azt mondta, hogy a mecset finanszírozása átláthatatlan, és egyelőre csupán annyit tudnak róla, hogy szaúdi forrásokból működik, illetve hogy nagyon erős a szalafista és vahabita propaganda, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A hatóságok szerint tarthatatlan, hogy a pénzek ismeretlen helyekről ismeretlen célokra érkeznek.
Ezzel kapcsolatban egy másik fontos döntés is született a belga kormányban, amit Theo Francken migrációért felelős szövetségi miniszter jelentett be. A politikus nem hosszabbítja meg a nagy mecset imámjának, a szenegáli illetőségű Mouhameth Galaye Ndiaye-nak a vízumát. A vallási vezetőt a belga állam nemzetbiztonságra veszélyes személyként tartja nyilván, ezért utasítja ki az országból. Theo Francken a biztonsági szolgálatoktól kapott jelentés alapján a következőket mondta: „Információkat kaptam arról, hogy ez az ember fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra, mivel szalafista, és a vahabizmus egyik vezető ideológusa Európában.” Hozzátette, hogy a szalafizmusnak már nagyon sok halálos áldozata van a dzsihadisták és az Iszlám Állam támadásai miatt. Az imám fellebbezett, így az ügy jogerős elbírálásáig maradhat Brüsszelben. Nem ő az első, aki idő előtt távozni kényszerül erről a posztról. A Belgiumi Iszlám Kulturális Központ korábbi igazgatója, Khalid Alabri is hasonló sorsra jutott, őt 2012-ben utasították ki az országból, szintén szélsőséges nézetei miatt.
Közben tovább folyik a nyomozás, nemcsak a szellemi hátteret jelentő szélsőséges vallási vezetőkkel kapcsolatban, hanem az egyszerű végrehajtók és segítői ellen is. A 2016. március 22-ei repülőtéri robbantás szálait visszafejtve a nyomozók most eljutottak ahhoz a körhöz, ahonnan a terroristák valószínűleg megvásárolták a pokolgépek összetevőit. Nem egy titkos bázist vagy egy rejtett laboratóriumot kell elképzelni, hanem egy barkácsboltot, amelyhez hasonló üzletek Magyarországon is ott vannak a városszéli bevásárlóközpontokban. Brüsszel történelmi belvárosától néhány száz méterre tartottak házkutatást a rendőrök, ahonnan négy férfit vittek el kihallgatásra. Most azt ellenőrzik, hogy az itt talált anyagmaradványok egyeznek-e azokkal, amelyeket a terroristák hagytak maguk mögött albérletükben, mikor elindultak a repülőtérre.
A belga hatóságok legfrissebb összesítése szerint összesen több mint 500 belga állampolgár köthető szorosan az Iszlám Államhoz. 130-an meghaltak a harcokban, 125-en visszatértek Belgiumba. Jelenleg 160 szélsőséges dzsihadista, illetve a feleségük tartózkodik a terrorszervezet által felügyelt területekenm és mintegy 100 tizenkét éven alul gyermek is van velük.
