Korlátoznák a németek a befogadható migránsok számát. Jön a „lélegző plafon”?

Merkel és Seehofer alkuja alapozza a Jamaica-koalíciót. Enged a kancellár a bajor keresztényszociálisoknak.

Még egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz Németországban az úgynevezett Jamaica-koalíció. A majdani kormány alapját képező CDU-nak és a CSU-nak ugyanis úgy tűnik, sikerült megállapodnia a befogadható menekültek számát illetően. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió, a CDU berlini székházában a pártszövetség vezetőinek részvételével vasárnap reggel elkezdett tárgyalások alapján a pártszövetség azt az álláspontot képviseli majd a koalíciós tárgyalásokon, hogy a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette Bajor Keresztényszociális Unió, a CSU követelésében szereplő merev, évi 200 ezer fős felső határ helyett vezessenek be egyfajta „lélegző plafont” a menekültügyben, a munkavállalási célú bevándorlást pedig szabályozzák egy új törvényben. A Spiegel nevű hírportál szerint a hivatalos egyezségben nem szerepel a felső limit kifejezés, de a pártok egyhangúan kifejezték, hogy szeretnék évente kétszázezer fő alatt tartani a menedékkérők számát.

A több mint tizenkét órán át tartó tárgyalás eredménye szerint a rendszer úgy működne, hogy az alaptörvényben garantált politikai menedékjog továbbra is érintetlen maradna, és nem vezetnek be korlátozást mindazokkal kapcsolatban sem, akik a genfi nemzetközi menekültügyi egyezmény alapján menekült státuszra jogosultak, valamint továbbra sem utasítanak vissza a határon senkit, aki jelzi, hogy azért akar belépni az országba, hogy menedéket kérjen. Azonban a nemzetközi védelem valamennyi további formája alapján németországi tartózkodási jogot szerző emberek, valamint a menekültek családegyesítési joga révén Németországba érkező családtagok számát úgy kell alakítani, hogy

a politikai menedékjogtól a családegyesítésig minden lehetséges jogalapot együttvéve az érkezők száma ne haladja meg az újonnan meghatározott éves limitet.

„A felső határ inkább egy szimbolikus határ, a kétszázezer fő természetesen nincs kőbe vésve, hiszen válsághelyzet bármikor előfordulhat” – magyarázta Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. „Amiben most mindkét párt egyetért, az az, hogy szükség van egy határozottabb kommunikációra a menekültkérdést illetően. Most egységesen azt kommunikálják a választóik felé,  hogy Németország nem fogad be korlátlanul migránsokat” – mondta.

A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszéken oktató Hettyey szerint a megegyezés lényege, hogy

a tárgyalások végére mindkét párt megtartotta az arcát, és egyik sem diadalmaskodott a másik felett.

A kompromisszum inkább kifelé, a választópolgárok felé fontos – ennek a gyakorlatnak pedig az az üzenete, hogy korlátozni fogják az elmúlt években megindult menekültáramlást.

A két párt a migráció témája mellett még olyan vitatott ügyekben, mint a nyugdíjrendszer továbbfejlesztése, az EU reformja és az országos népszavazás intézménye bevezetésének kérdése is igyekeztek megállapodni. Az első koalíciós egyeztetéseket, a közös kormányzás lehetőségének feltárását szolgáló úgynevezett

szondázó megbeszéléseket viszont majd csak az október 15-i alsó-szászországi tartományi választás után tartják meg.

Ez egy igen fontos tartomány, így sok ponton eldöntheti majd az erőviszonyokat, ezért is számíthatunk addig várakozó álláspontra a pártok részéről. Az egyik legnagyobb kérdés most is az lesz majd, hogy ott hogyan szerepel a – a szövetségi szinten jó eredményt hozó, Bundestagba bekerült – migránsellenes Alternatíva Németországnak (AfD).

A további koalíciós tárgyalások várhatólag október 18-án folytatódnak majd, a kormányalakításról a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel. Október 20-án mind a két lehetséges koalíciós partnerrel együtt tartanak egy második fordulót.

„A migráció a későbbi tárgyalásokon is fontos kérdés lesz majd – mondta Hettyey – hiszen a Zöldek nagyon befogadó hozzáállást kommunikáltak a választások során, és a korábbi években még Merkel politikáját is túl szigorúnak ítélték a menekültekkel kapcsolatosan” – folytatta Hettyey, aki szerint

a Zöldek biztosan megpróbálják majd „felpuhítani” a kétszázezres felső határt.

A Zöldek egyik társelnöke, Simone Peter máris elfogadhatatlannak nevezte a CDU/CSU megállapodását, a másik társelnök, a reálpolitikai irányzatnak nevezett szárnyhoz sorolt Cem Özdemir viszont azt mondta, a kompromisszum azt jelenti, hogy valamennyi félnek engedményeket kell tennie a többiek számára.

A Zöldek várhatóan az adókulcsokon is változtatni szeretnének majd, a legjobban keresőknek emelnének majd az adóikon, a liberális FDP viszont csökkenteni akar majd az adónemeken. Egy másik fontos kérdés az adatvédelem lesz majd, hiszen a CDU/CSU egyértelműen jelezte, hogy szigorító intézkedéseket szeretne erre vonatkozólag a terrorveszély miatt. A Zöldek viszont a felhasználók privát szféráját védenék jobban, így ők egyelőre ellentétes álláspontot képviselnek az internetes kommunikációba való belátással kapcsolatban. A harmadik nagy ütközéspont az uniós integráció kérdése lesz, amelyben meg kell egyezniük, hogy a Jamaica-koalíció gördülékenyen elkezdhesse a működését a Bundestagban.

Merkel kiemelte, hogy vasárnap „klasszikus kompromisszummal” zárták le a menekültekről a pártszövetségen belül folytatott vitákat, ami lehetővé teszi, hogy a CDU és a CSU egységesen, közös álláspontot képviselve kezdje el a kormányalakítás folyamatát.