„A (bangladesi) kormány által felállított táborban tartózkodó rohingják 25 százalékához nem jut el az élelmiszersegély-csomagunk” – közölte Jószef Szúrjamoni Tripura, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) bangladesi irodájának szóvivője.
Az említett százalék az UNHCR-nek a bangladesi Menekültet és a Hazaszállítást Segítő Bizottság (RRRC) által közösen elkészített jelentésén alapul, amelyhez csaknem 356 ezer rohingja menekültet kérdeztek meg a Banglades délkeleti részén található menekülttáborban, ahol a becslések szerint csaknem 700 ezer rohingja tartózkodik jelenleg.
Mohammed Abduk-Kalam, az RRRC Cox’s Bazar kerületi – ahol az említett menekülttábor található – illetékese elmondta, hogy a humanitárius segélyeknek a rászorulókhoz való eljuttatásában felmerülő problémák a rossz közúti összeköttetéseknek tudhatóak be.
A csaknem 83 ezer család bevonásával október 4. és 25. között készített felmérés szerint a válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy nem jutott hozzá a segélycsomagokhoz, 53 százaléka pedig nem jutott hozzá egészségügyi segélycsomagokhoz, gyógyszerekhez.
Az UNHCR szóvivője elmondta, hogy a rohingja menekültek közül sokan rövid időn belül érkeztek meg a szomszédos Bangladesbe, ami miatt szinte lehetetlen volt mindenkihez eljuttatni a segélycsomagokat. Tripura ugyanakkor megjegyezte, hogy a helyzet már javulófélben van, és azon dolgoznak, hogy mindenkihez eljusson a segítség.
Az ENSZ egyik helyi csoportja által pénteken közzétett jelentés szerint az elmúlt két hónapban több mint 600 ezer rohingja menekült érkezett Bangladesbe a szomszédos Mianmarból.
Az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) számításai szerint csaknem 60 ezer gyerek van köztük, akik közül körülbelül kétezren súlyos, akut alultápláltságban szenvednek, hétezer gyerek pedig a mérsékelt alultápláltság tüneteit tapasztalta magán – mondta Marixie Mercado, az UNICEF szóvivője.
A buddhista többségű Mianmarból azután kezdtek tömegesen menekülni a rohingja kisebbség tagjai, hogy a rohingja felkelők augusztus végén végrehajtott összehangolt támadására válaszul a mianmari hadsereg „tisztogató akcióba” kezdett Arakán államban. A területen mintegy egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mivel a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket és állampolgárságot sem hajlandó adni nekik.
