– Ez nem a baloldal általános válságának a jele? A szociális vagy gazdasági kérdések helyett egyre inkább az identitáspolitikaiak dominálnak. A baloldal például a jóléti államot védi, de nem tudja eldönteni, hol vannak ennek a határai.
– A szélsőbaloldalon mindig is jelen volt az a fajta nacionalizmus, amely a jóléti államot és a nemzetállamot összekapcsolta. Én ezt elutasítom. Nem lehet azonban naivan azt sem gondolni, hogy a világ minden problémáját majd Európának, pláne a kis Ausztriának kellene egyedül megoldania. A jóléti állam akkor működőképes, ha vannak határai. A menekültekkel valóban nőtt azok száma, akiket ezen jóléti államnak kéne eltartania. A torta ugyanakkora, de egyre többen vagyunk rá. És ez érthető módon érdekkonfliktusokhoz vezet a társadalmon belül. Világossá kell tennünk ezért: nem jöhet mindenki, aki pedig jön, annak minél hamarabb integrálódnia kell a munkaerőpiacon, hogy ne tehertétel maradjon a jóléti állam számára. Ez a menekülteknek ugyanúgy érdekük, mint a jóléti államnak.
– Ausztria hagyományosan aktív a délkelet-európai térségben. Az ÖVP várható győzelme mit jelent e régió számára?
– E téren nem látok nagy különbséget az osztrák pártok között. Bécs mindenképp támogatni fogja továbbra is a délkelet-európai országok EU-tagságát. A Balkán integrációjának nem az ÖVP vagy az FPÖ, hanem egyes nyugat-európai országok a fő ellenzői. Az viszont probléma, hogy Sebastian Kurz nem a megfelelő politikusokkal barátkozik a térségben, és ezzel veszélyes tendenciákat is támogat.
– Orbán Viktor például bizonyosan örülni fog a győzelmének.
– Nem csak ő. Az EU-tagjelölt Macedóniában Kurz az utolsó percekig kiállt az autoriter Nikola Gruevszki egykori kormányfő mellett.
– Az ÖVP mára eleve EU-kritikusabb is lett. Mennyi esélyük van a párton belüli uniópártiaknak Kurzcal szemben?
– Főleg Erhard Busek körül csoportosulnak e körök, de Busek már idős, nem veszélyes ő semmiképp Kurzra. Ráadásul ha Kurz nagy arányban győz, az mindenféle pártbeli kritikusát elhallgattatja majd. Legalábbis egy időre.
