Évente 2,8 milliárd dollárba, vagyis – durván kerekítve – 722 milliárd forintba kerül az amerikai egészségügyi rendszernek, közvetve pedig az adófizetőknek a lőtt sérültek ellátása – írja legújabb tanulmányában a Health Affairs című folyóirat. A cikknek szomorú aktualitást ad az, hogy alig egy nappal a vasárnap éjjeli Las Vegas-i, automata fegyverrel végrehajtott tömeggyilkosság után jelent meg, és csak további érveket adhat az amerikai fegyvertartási szabályokat szigorítani vágyók kezébe. Hiszen nem elég, hogy hatalmas költségekről beszélünk, ennél még ijesztőbb, hogy csak 2015-ben az Egyesült Államokban 12 979-en haltak meg lőfegyverrel elkövetett bűncselekmény áldozataként, 22 018-an pedig saját maguk vetettek véget az életüknek hasonló eszközökkel.
Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban százezer emberre 10,54 lőfegyver okozta haláleset jut, ami messze elmarad a listavezető Honduras 66-67-es arányától – mivel ott nincs minden esetről adat, pontos értéket nem lehet mondani. Ám Kanadához vagy éppen Németországhoz képest, ahol 1,97, illetve 1,01 az arány, már nem olyan fényes a helyzet.
A kutatók a 2006 és 2014 közötti időszakot vizsgálták, és arra jutottak, hogy a kilenc év alatt összesen 705 ezer lőtt sérültet láttak el amerikai kórházakban. Ez az arány az Egyesült Államok 323 milliós népességéhez mérten sem számít kevésnek. Igaz, a lőfegyveres incidensben megsérülők kevesebb mint fele, 49,5 százaléka volt támadás áldozata, 35,3 százalék csupán véletlenül keveredett ilyen helyzetbe.
A lövöldözések elszenvedői közül a könnyebb, sürgősségi osztályon ellátott sérültek kezelése átlagosan 5254 dollárba, a bent tartott fekvőbetegek gyógyítása pedig átlagosan 96 ezer dollárba került. És még nem számolták bele a kórházi elbocsátás utáni fizikoterápiákat, a házi ápolást, a kieső jövedelmet vagy adott esetben a trauma után látogatott pszichoterapeuták költségeit.
Az viszont jó hír, hogy a 2000-es évek közepét követő szűk nyolc évben legalább valamivel csökkent a lőfegyver okozta sérülések száma, 2006-ban százezer emberre 27,9, 2013-ban már csak 21,5 eset jutott.
Bár az idézett tanulmány szerzői tartózkodnak a markáns politikai véleménynyilvánítástól, azt megjegyzik, hogy a lőfegyveres incidensek egészségügyi költségei jóval meghaladják a témában végzett felvilágosító kampányokra szánt összeget – szerintük ez utóbbira mindenképpen az eddiginél több pénz kellene. A Gallup legutóbbi felmérése szerint egyébként az amerikaiak 55 százaléka szigorítana a jelenlegi fegyvertartási szabályozáson.
