Nem tudják kiszorítani a külföldieket a lengyel médiapiacról

Jobboldali újságírók szerint a kormánypárti lapok központi támogatása csak helyreállítja az egyensúlyt.

Ruzsbaczky Zoltán
2017. 10. 20. 16:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azok után, hogy a közmédia személyzetét százas nagyságrendben cserélte ki kormányhű emberekre, az állami hirdetési pénzeket pedig a baráti médiának osztotta le, a varsói kormány most a külföldi médiatulajdonosok kiszorításán fáradozik. Olyan jogszabály megalkotását ígéri ugyanis, amely egy bizonyos (alacsony) százalékban maximalizálná az egyes orgánumokban a külföldiek tulajdonjogát. A Jog és Igazságosság Pártja által vezetett kabinet célja egyértelmű, a vele általában nem szimpatizáló külföldi tulajdonú lapokat minél inkább megszorongatni a parlamenti választások előtt.

Az ügy súlyának megértéséhez elég rátekinteni a lengyel sajtópiacra: csak a német–svájci Ringier Axel Springer Media kezében 13 kiadvány összpontosul, ezek között van például a Newsweek című hetilap lengyel kiadása, a Fakt nevű bulvárnapilap, vagy éppen a hét hat napján megjelenő Dziennik Gazeta Prawna. Külföldi kézben van a regionális sajtó elsöprő többsége is, a német tulajdonú Polska Press 16 lengyel vajdaságból csak egyben nincs jelen, 20 regionális, és nagyjából 150 helyi kiadvánnyal. A mamutcég napi szinten 6,3 milliós olvasótábort ér el. „A lengyelországi regionális média nem kevesebb mint 90 százaléka van külföldi kézben” – közölte velünk a napokban egy háttérbeszélgetésen Pawel Lisicki, a Do Rzeczy konzervatív, érezhetően a kormányhoz húzó hetilap főszerkesztője.

Érthető módon zavarják a kabinetet a fentiek, hiszen amellett, hogy az idegen tulajdonú, politikával foglalkozó lapok gyakran szembehelyezkednek velük, elemzők szerint a 2019-ben következő parlamenti választásokon a helyi sajtótermékek még az eddigieknél is nagyobb szerepet játszhatnak. Ebből is látszik, hogy a már hónapok óta napirenden lévő ötlet végrehajtása egyre sürgetőbb volna Jaroslaw Kaczynskiék számára. Csakhogy a külföldiek törvényi szintű kiszorítása kőkeményen sérti a tőke unión belüli szabad áramlásának elvét. Éppen ezért a témára rálátó forrásaink, így többek között Lisicki sem igazán látja a módját annak, hogy a repolonizáció megvalósítható volna.

A már említett beszélgetésen kikértük a lengyel kormánnyal jó viszonyt ápoló újságírók véleményét a nagyjából két éve zakatoló médiaháborúról. „A kormány valójában nem elnyomja a sajtószabadságot, inkább csak egy, az előző kabinet által létrehozott zárt, igazságtalan rendszert tör fel” – állítja a Lengyel Újságírók Szövetségének elnöke, Krzysztof Skowronski. Arra a fölvetésre, miszerint sokszor húznak Nyugaton párhuzamot Kaczynski és a szintén az ellenzéki sajtó nyílt támadásával gyanúsított Orbán Viktor magyar miniszterelnök között, Skowronski úgy reagált: ezek alapján inkább Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, volt kormányfő és Orbán Viktor között kellene párhuzamot vonni.

„Érzékeltetésül: az országos napilapok közül csak egy, a Gazeta Polska Codziennie tekinthető egyértelműen kormánypártinak, vele szemben a legnagyobb példányszámú, harcosan ellenzéki Gazeta Wyborcza és még számos napilap található” – közölte Pawel Lisicki. Hozzátette, a három nagy televíziós csatorna közül csak a közmédia nevezhető kormánypártinak, a másik kettő ellenzéki, az internetes híroldalak közül pedig az öt legnagyobb szintén szembehelyezkedik a kormánnyal.

Ugyanakkor az ellenzék azzal vádolja a kormánypártiakat, hogy az őket támogató gazdasági kör igyekszik az ellenzéki orgánumokra rátenni a kezét – ez a módszer Magyarországon is ismerős lehet. És bár az erről szóló fölvetésünket Lisicki elütötte azzal, hogy az igazán komoly vagyonnal bíró lengyelek nem akarnak a médiába befektetni, a kormány által erőltetett repolonizáció mégiscsak a térnyerésről szól.

A lengyel média pedig egyébként is polarizált, az ellenségeskedésnek Kaczynskiék ellentmondásos döntései (az abortuszszigorítás és az igazságügyi reform terve) újabb lökést adtak. Elszabadultak az indulatok akkor is, amikor a kormány megpróbálta megakadályozni, hogy Donald Tuskot újraválasszák az Európai Tanács elnökévé. Míg a Do Rzeczy a címlapján „Az Ő jelöltjüknek” nevezte Tuskot (rájátszva arra a retorikára, miszerint az exkormányfő idegen érdekeket képvisel), a megválasztást blokkolni akaró Kaczynskit a Newsweek EU-zászló égetése közben mutatta borítóján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.