Több tucat emberi jogokat védő szervezettel közösen, az Európai Társaság a Szabadságjogokért (Liberties) nyílt levélben fordult hétfőn az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeihez azért, hogy töröljenek egy online cenzúrát lehetővé tevő javaslatot a készülő szerzői jogi irányelvből – írja az Eurologus. A javaslat első olvasata éppen most zajlik az Európai Parlamentben és a Tanácsban, a héten szavaz róla az Európai Parlament jogi bizottsága.
A tervezetben egy cenzúrát lehetővé tévő szűrő alkalmazását írják elő, ami gyakorlatilag minden olyan online platformra vonatkozna, amelyen a felhasználók maguk tölthetnek fel tartalmakat. Azonban a javaslat a nyílt levél aláírói szerint nemcsak a korábban elfogadott e-kereskedelmi irányelvvel, hanem az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes. Olyannyira túlzó hatású, hogy eddig még a gyűlöletbeszéd és a terrorizmus visszaszorítása érdekében sem döntöttek hasonló szűrő alkalmazásának kötelezettségéről.
Simon Éva, a Liberties munkatársa szerint a szolgáltatók bármilyen szűrést meg tudnak valósítani, elég Kínára vagy Észak-Koreára gondolni. Persze lesznek, akik a szűrőrendszereket meg tudják kerülni, de a nagy tömegek számára a szűrők megakadályoznák, hogy fontos információkhoz jussanak. Úgy véli, a javaslat akadályozza az emberek alapvető információhoz való jutását és a szabad politikai döntéshozatalt is.
Az Eurologus azt írja, hét uniós tagállam – Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia, Írország, Magyarország és Németország –, valamint a témával foglalkozó tudósok kifejezték már kétségeiket a javaslattal kapcsolatban.
A tiltakozó szervezetek szerint a javaslat egyrészt sérti a szólásszabadsághoz való jogot, amelyet az alapjogi Chartában biztosít az EU, másrészt mérhetetlen jogi bizonytalanságot okozna, hogy a javaslat privatizált cenzorrá avatná valamennyi online szolgáltatót. Az aláírók szerint a javaslatnak dermesztő hatása lenne a szólásszabadságra, és ellenőrizhetetlen cenzúrát jelentene, ami végső soron aláásná a piaci versenyt és az üzleti innovációt – tehát éppen a digitális közös piac céljaival lenne ellentétes.
