Úgy látszik, politikai csúcspozíciókban manapság nem számít a végzettség. Ahogy Sebastian Kurz, a vasárnapi osztrák választás győztes kancellárjelöltje az egyetemet félbehagyva vetette magát a politikába, úgy a 48 éves Heinz-Christian Strache, az Ausztria Szabadságpártja (FPÖ) vezetője is csak egy évet végzett el egy bécsi üzleti főiskolán, inkább a fogtechnikusi pályát választotta. Kicsit görbébb utat járt be a politikai karrierig, mint pályatársa, a fogtechnikai kitérő nála csak egyetlen epizód. Mielőtt ugyanis technikusi vállalkozást tudott volna nyitni, megkapta katonai behívóját. A seregben őrvezetői rendfokozatig vitte, és ekkor jutott eszébe, hogy be kellene iratkozni a Bécsi Egyetem történelem szakára. Az ókor nem tetszett neki, már az első tanév után megszakította tanulmányait. Ekkor már sok szereplőjét ismerte a bécsi radikális jobboldalnak, sőt nem riadt vissza attól sem, hogy neonáci szervezetekkel együtt mutatkozzon.
2007-ben bukott ki az osztrák sajtóban, hogy 1989-ben a húszéves Strache részt vett a német Wiking Jugend szélsőjobboldali alakulat gyűlésén – ezt a szervezetet csak néhány évre rá tiltotta be Németország. Az esetről azt mondta, soha nem volt a szervezet tagja, és hogy a találkozón csak ártalmatlan paintballgyakorlat zajlott. Akkor már három éve volt tagja a szabadságpártnak, sőt egy bécsi választókerületért felelős vezető lett. 1996-ban került be pártja színeiben a bécsi tartományi parlamentbe. Pártjának története ekkor még Jörg Haider nevével fonódott össze, aki az FPÖ élén a néppárti Wolfgang Schüssellel koalíciós kormányt alakított 1999-ben. Összecsapásuk elmaradt, 2005 tavaszán, mikor Strache frakcióvezetőként ténykedett, Haider már évek óta csak a karintiai politikai életben volt meghatározó, ráadásul ebben az évben kilépett az alakulatból, és Szövetség Ausztria Jövőjéért néven új pártot alapított.
Heinz-Christian Strache állandó céltáblája a bevándorláspárti liberális médiának, civil szervezeteknek, és ennek megfelelően a bevándorláspárti osztrák állampolgároknak, valamint azoknak, akiket rendszeresen pellengérre állít, vagyis a bevándorlóknak. Egy őt kritizáló szír menedékkérőnek például a tavasszal a Facebookon válaszolt, azt javasolva neki, észosztás helyett kezdje inkább megkedveltetni magát szomszédaival. Nézze meg, mit tehet hozzá Ausztriához
– írta neki címezve.
Nos, ez a stílus az, amitől feláll a szőr a kifinomult bécsi értelmiség hátán. Pedig hozzászokhattak volna a politikus provokatív húzásaihoz, már 2009-ben kereszttel kezében kampányolt az osztrák fővárosban az iszlám kultúra európai terjedése ellen.
2008-ra a vezetésével vált az FPÖ Ausztria harmadik legerősebb politikai alakulatává szövetségi szinten is, 2015-ben a tartományi választáson pedig a szavazatok harminc százalékát zsebelték be.
A nyilvános megjelenésein egyáltalán nem megjátszott vidámságot közvetítő Strache Orbán-szimpátiája széles körben ismert. Talán egyetlen európai politikusként gratulált a magyar miniszterelnöknek a déli határkerítés felhúzásáért, a balkáni migrációs útvonal lezárásáért. Orbánnal még megmenthető Európa
– üzente tavasszal híveinek a közösségi portálon. Viszont nemcsak a magyar kormányfőért, hanem az egész közép-európai térségért rajong, a választási kampányban odáig ment, hogy országának felvételét javasolta a visegrádi négyek közé.
