A magyarok 72 százaléka szerint az ország javára válik uniós tagságunk, mindössze 19 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét – derül ki az Európai Parlament uniós közvélemény-kutatásából (Eurobarometer 88.1). Ez EU-párti szemszögből nézve jelentős, mintegy tízszázalékos javulás az előző, tavalyi adatsorhoz képest. Az agresszív Brüsszel-ellenes kormányzati kampány fényében mindez különösen érdekes jelenség. Úgyhogy vagy Orbán Viktornak van igaza: az emberek különbséget tesznek az európai közösség és a brüsszeli bürokrácia között, vagy pedig a többségre nem hat a kampány, az emberek a plakátok helyett inkább saját életükkel foglalkoznak, a valóságnak pedig jobban hisznek, mint a politikai agitációnak.
Az ezerfős mintán végzett – és az összes tagállamban elkészített – kutatás szerint a fő belpolitikai ügyek ugyanakkor jelentősen befolyásolják azt, hogy a válaszadók milyen ügyeket tartanak igazán fontosnak. Ami persze aligha meglepő.
Így például kiderül, hogy míg kifejezetten a terrorizmus elleni küzdelmet a magyarok valamivel kisebb arányban említik prioritásként (EU-átlag: 41, hazai átlag: 37 százalék), addig itthon többen tartják fontosnak, hogy közös európai válasz szülessen a migráció kérdésére. (EU-átlag: 22, hazai átlag: 26 százalék.)
Arra a kérdésre, hogy mitől kell az EU-nak leginkább megvédenie az állampolgárokat, a magyarok 51 százaléka felelte azt, hogy az ellenőrizetlen migrációtól, míg az uniós átlag 35 százalék.
Az uniós tagság legnagyobb előnyének a hazai megkérdezettek a munkahelyteremtéssel, anyagi helyzettel kapcsolatos területeket emelték ki. 36 százalék gondolja a 28-ak átlagában, hogy az EU közrejátszik az adott tagország gazdasági növekedésében, Magyarországon 45 százalék tartja így. A 28 százalékos uniós átlaggal szemben a magyarok 51 százaléka gondolja azt, hogy az EU új munkalehetőségeket teremt.
