Az amerikai kormány büntető intézkedéseket foganatosít a mianmari vezetés ellen a rohingja kisebbség elleni erőszak miatt – jelentette be Washingtonban hétfőn a külügyi szóvivő.
Heather Nauert közleményben kifejezte Washington aggodalmát a mianmari Arakán államban élő, muszlim vallású rohingja kisebbség helyzete miatt. „Szükséges az atrocitásokért felelősök elszámoltatása, legyen szó akár kormányzati erőkről, akár önkényeskedő egyénekről” – szögezte le közleményében.
A szóvivő a – mianmari hadsereg ellen hozott korábbi intézkedések és fegyvereladási embargó mellett – bevezetett új szankciókkal kapcsolatban elmondta: szerepel köztük például a magas rangú mianmari katonai vezetőknek adott beutazási engedélyek felfüggesztése és a biztonsági erők magas rangú tisztségviselőinek már kézbesített meghívások visszavonása.
Az amerikai külügyi minisztérium kilátásba helyezett gazdasági szankciókat is „az atrocitásokért felelős” személyek ellen.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a múlt szerdán jelentette ki először nyilvánosan, hogy a muszlim vallású rohingja menekültek válságáért a mianmari hadsereg vezetői a felelősek, írja az MTI.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint augusztus 25-e óta több mint 580 ezer rohingja kényszerült elmenekülni Mianmarból a szomszédos Bangladesbe. A válság akkor robbant ki, amikor az üldöztetést szenvedő kisebbségi rohingják közül néhány militáns csoport rendőrőrsöket támadott meg. A hadsereg azonnali erőszakkal válaszolt, a szervezett katonai és karhatalmi akció célja pedig egyértelműen a kisebbség kiűzése volt.
A mianmari konfliktus a nyílt erőszak ellenére sem vált ki egyértelmű elutasítást, inkább feszültséget és zavart kelt a vallásilag is megosztott Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN). A szervezetet jelenleg elnöklő, katolikus többségű Fülöp-szigetek közös ASEAN-nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben kijelentette, támogatja a – buddhista többségű – Mianmart a béke és a stabilitás, valamint a közösségek közötti megbékélés, a harmonikus együttélés megteremtésében. Ezt azonban nem hagyhatta szó nélkül a muszlim többségű Malajzia, amely a szervezet történetében példátlan módon elhatárolódott a közös ASEAN-nyilatkozattól, és inkább a rohingják megsegítésére, az etnikai tisztogatás beszüntetésére szólított fel.
A szövetség muszlim, buddhista és keresztény tagállamai egyelőre képtelenek arra, hogy egységesen fellépve erőt mutassanak – ami nem csupán a szervezet nemzetközi tekintélyét rombolja, de teret enged a szélsőséges, terrorista mozgalmaknak is: az Iszlám Állam például már következő új frontvonalként kezeli a mianmari etnikai konfliktust.
Az izraeli kormányt ugyanakkor nem gátolta meg a válság abban, hogy fejlett technológiájú fegyvereket adjon el Mianmarnak: a Háárec című izraeli újság derítette ki, hogy a kabinet egy korábban megkötött szerződés alapján áprilisban egyebek között jól felszerelt, lőállásokkal ellátott őrhajókat adott el több tízmillió dollár értékben az akkor már háborús bűnökkel vádolt délkelet-ázsiai rezsimnek.
Izrael az ázsiai országot sújtó amerikai és európai uniós fegyvereladási megszorítások ellenére ütötte nyélbe az üzletet, és a múlt hónapban nem volt hajlandó kijelenteni, hogy az etnikai tisztogatás nyomán megszünteti a fegyverek értékesítését Mianmarnak.
