235 halott a példátlanul kegyetlen egyiptomi merényletben

A támadók több robbantást hajtottak végre, a mecsetből kimenekülő hívőket golyózápor fogadta.

MN
2017. 11. 24. 13:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több robbantásos merényletet követtek el pénteken Egyiptomban egy mecsetnél az észak-sínai régióban található Bír-el-Abed városában.

A halálos áldozatok száma az egyiptomi köztévé legfrissebb adatai szerint 235-re nőtt, a sebesülteké legalább 125.

A támadók hatan voltak, és akkor robbantották fel a mecset köré telepített eszközeiket, amikor a hívek éppen távoztak a hagyományos pénteki ima után a templomból. Azokra, akik túlélték a robbanásokat, lőni kezdtek, később pedig a sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. Csaknem húsz percig tüzeltek, közben azt kiáltozták, hogy Allahu akbar! (Allah hatalmas), és a „hitetlenek” meggyilkolására szólítottak fel, majd pedig négy terepjáró gépkocsival elmenekültek.

Egyes jelentések szerint a robbanás a mecsetben történt, és egyetlen bomba robbant.

Az egyiptomi kormány a támadás hírére azonnal szükségállapotot hirdetett ki az észak-sínai térségben, Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök pedig háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Az egyiptomi belügyminisztérium nyomozást indított az eddig ismeretlen hátterű merényletek felderítésére. 

– Egyelőre nem közöltek velünk olyan információt, hogy lenne magyar áldozat vagy sebesült az egyiptomi terrortámadásban – közölte megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya. A külügy szerint feltehetőleg nem is lesz magyar érintettje a súlyos támadásnak, mivel azt turisták által nem látogatott vidéken követték el a merénylők. Szombaton Szijjártó Péter külügyminiszter részvétét fejezte ki egyiptomi kollégájának, Számeh Sukrinak. A támadás - tette hozzá - újra bebizonyította, hogy a terroristák nem tisztelik sem az életet, sem pedig a hitet, valamint ellenségüknek tekintenek minden békeszerető nemzetet és vallást.

A vérontást még senki nem vállalta magára, ám az Iszlám Állam megmaradó sejtjei és a nekik hűséget esküdő iszlamisták már több merényletet is elkövettek a Sínai-félsziget területén.

Külpolitikai rovatunk az egyiptomi Hurghadában tartózkodó vezetője azt mondta, a kopt keresztények elleni, korábban meglehetősen gyakori támadások miatt a kopt keresztény templomokat különös figyelemmel védik. Mindegyiket kordonokkal és fegyveres őrökkel veszik körül, a kairói kopt negyedbe pedig csak gyalog lehet bejutni, mindenkit külön-külön ellenőriznek, és bent is katonák biztosítanak. László Dávid úgy sejti, azért is lehetett inkább mecset a merénylők célpontja, mert a kopt keresztény templomok nehezebben támadható létesítmények. Mint mondta, a turistaövezetekben különösen sok katonai ellenőrző ponton kell áthaladni, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy végül a terroristák saját fészküknél, a Sínai-félsziget északi felén csaptak le.

Támadásaikban civilek, rendőrök és katonák százait ölhették meg – a terrorszervezet szó szerint vadászik a térségben élő kopt keresztényekre, de az iszlám szúfi vallási irányzat híveire is – írja honlapján a pénteki támadásról beszámoló ír csatorna, az RTE.

– Lehetett számítani arra, hogy az Iszlám Állam lecsap valahol a közeljövőben, még ha nem is feltétlenül Egyiptomban, mert a terrorszervezet visszaszorulóban van, és szüksége van a számára jó híradásokra – jelentette ki lapunk megkeresésére Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet-szakértője szerint azt eddig is lehetett tudni, hogy a terroristák aktívak a Sínai-félszigeten (korábban Anszár Beit al-Makdisz néven volt ismert a helyi csoport), a mostani támadás pedig komoly szervezettségre utal, de százszázalékos bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy az Iszlám Állam követte el a merényletet. Szalai elárulta, korábban is intéztek támadásokat a helyi dzsihadisták a szúfik ellen, ráadásul ugyanebben a városban.

– Egyiptomban a 2013-as puccs után leromlott a biztonsági helyzet, különösen a Sínai-félszigeten. Az utóbbi időben javulni látszott, de az egyiptomi kormány láthatóan törekedett annak bemutatására, hogy minden rendben van, ezért nehéz volt megítélni, hogy tényleg javult-e a helyzet, és ha igen, milyen mértékben – mondta lapunknak Szalai Máté. Állítása szerint az egyiptomi turizmus 2011 és 2016 között rossz állapotban volt, ez évtől kezdett magára találni, de az ilyen terrorcselekmények mindig negatívan hatnak a szektorra. – Ráadásul folyamatosan nő a halálos áldozatok száma, ami elég nagy sokkot okoz a nemzetközi közvéleményben, még úgyis, hogy nem turisták által frekventált helyszínen történt az eset – zárta szavait a szakértő.

Több csapást is mért péntek este az egyiptomi légierő a terroristák Bír-el-Abd körüli rejtekhelyeire, megtorlásként a kegyetlen merénylet miatt: „A hadsereg és a rendőrség minden erővel megtorolja mártírjaink halálát” - mondta televíziós beszédében Szíszi elnök. 

A magyar kormány a leghatározottabban elítéli a 2017. november 24-i, el-Aris városban elkövetett terrorista cselekményt, és részvétét fejezi ki az elhunytak családtagjainak, a sebesülteknek pedig gyors felépülést kíván.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.