235 halott a példátlanul kegyetlen egyiptomi merényletben

A támadók több robbantást hajtottak végre, a mecsetből kimenekülő hívőket golyózápor fogadta.

Több robbantásos merényletet követtek el pénteken Egyiptomban egy mecsetnél az észak-sínai régióban található Bír-el-Abed városában.

A halálos áldozatok száma az egyiptomi köztévé legfrissebb adatai szerint 235-re nőtt, a sebesülteké legalább 125.

A támadók hatan voltak, és akkor robbantották fel a mecset köré telepített eszközeiket, amikor a hívek éppen távoztak a hagyományos pénteki ima után a templomból. Azokra, akik túlélték a robbanásokat, lőni kezdtek, később pedig a sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. Csaknem húsz percig tüzeltek, közben azt kiáltozták, hogy Allahu akbar! (Allah hatalmas), és a „hitetlenek” meggyilkolására szólítottak fel, majd pedig négy terepjáró gépkocsival elmenekültek.

Egyes jelentések szerint a robbanás a mecsetben történt, és egyetlen bomba robbant.

Az egyiptomi kormány a támadás hírére azonnal szükségállapotot hirdetett ki az észak-sínai térségben, Abdel Fattáh esz-Szíszi elnök pedig háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Az egyiptomi belügyminisztérium nyomozást indított az eddig ismeretlen hátterű merényletek felderítésére. 

– Egyelőre nem közöltek velünk olyan információt, hogy lenne magyar áldozat vagy sebesült az egyiptomi terrortámadásban – közölte megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya. A külügy szerint feltehetőleg nem is lesz magyar érintettje a súlyos támadásnak, mivel azt turisták által nem látogatott vidéken követték el a merénylők. Szombaton Szijjártó Péter külügyminiszter részvétét fejezte ki egyiptomi kollégájának, Számeh Sukrinak. A támadás - tette hozzá - újra bebizonyította, hogy a terroristák nem tisztelik sem az életet, sem pedig a hitet, valamint ellenségüknek tekintenek minden békeszerető nemzetet és vallást.

A vérontást még senki nem vállalta magára, ám az Iszlám Állam megmaradó sejtjei és a nekik hűséget esküdő iszlamisták már több merényletet is elkövettek a Sínai-félsziget területén.

Külpolitikai rovatunk az egyiptomi Hurghadában tartózkodó vezetője azt mondta, a kopt keresztények elleni, korábban meglehetősen gyakori támadások miatt a kopt keresztény templomokat különös figyelemmel védik. Mindegyiket kordonokkal és fegyveres őrökkel veszik körül, a kairói kopt negyedbe pedig csak gyalog lehet bejutni, mindenkit külön-külön ellenőriznek, és bent is katonák biztosítanak. László Dávid úgy sejti, azért is lehetett inkább mecset a merénylők célpontja, mert a kopt keresztény templomok nehezebben támadható létesítmények. Mint mondta, a turistaövezetekben különösen sok katonai ellenőrző ponton kell áthaladni, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy végül a terroristák saját fészküknél, a Sínai-félsziget északi felén csaptak le.

Támadásaikban civilek, rendőrök és katonák százait ölhették meg – a terrorszervezet szó szerint vadászik a térségben élő kopt keresztényekre, de az iszlám szúfi vallási irányzat híveire is – írja honlapján a pénteki támadásról beszámoló ír csatorna, az RTE.

– Lehetett számítani arra, hogy az Iszlám Állam lecsap valahol a közeljövőben, még ha nem is feltétlenül Egyiptomban, mert a terrorszervezet visszaszorulóban van, és szüksége van a számára jó híradásokra – jelentette ki lapunk megkeresésére Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet-szakértője szerint azt eddig is lehetett tudni, hogy a terroristák aktívak a Sínai-félszigeten (korábban Anszár Beit al-Makdisz néven volt ismert a helyi csoport), a mostani támadás pedig komoly szervezettségre utal, de százszázalékos bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy az Iszlám Állam követte el a merényletet. Szalai elárulta, korábban is intéztek támadásokat a helyi dzsihadisták a szúfik ellen, ráadásul ugyanebben a városban.

– Egyiptomban a 2013-as puccs után leromlott a biztonsági helyzet, különösen a Sínai-félszigeten. Az utóbbi időben javulni látszott, de az egyiptomi kormány láthatóan törekedett annak bemutatására, hogy minden rendben van, ezért nehéz volt megítélni, hogy tényleg javult-e a helyzet, és ha igen, milyen mértékben – mondta lapunknak Szalai Máté. Állítása szerint az egyiptomi turizmus 2011 és 2016 között rossz állapotban volt, ez évtől kezdett magára találni, de az ilyen terrorcselekmények mindig negatívan hatnak a szektorra. – Ráadásul folyamatosan nő a halálos áldozatok száma, ami elég nagy sokkot okoz a nemzetközi közvéleményben, még úgyis, hogy nem turisták által frekventált helyszínen történt az eset – zárta szavait a szakértő.

Több csapást is mért péntek este az egyiptomi légierő a terroristák Bír-el-Abd körüli rejtekhelyeire, megtorlásként a kegyetlen merénylet miatt: „A hadsereg és a rendőrség minden erővel megtorolja mártírjaink halálát” - mondta televíziós beszédében Szíszi elnök. 

A magyar kormány a leghatározottabban elítéli a 2017. november 24-i, el-Aris városban elkövetett terrorista cselekményt, és részvétét fejezi ki az elhunytak családtagjainak, a sebesülteknek pedig gyors felépülést kíván.