A belga kormányt is magával ránthatja a katalán válság

A koalíciós kabinet flamand nacionalista pártja szerint jó ötlet a katalán függetlenség.

Egyes szakértők szerint a négypárti belga kormánykoalíció összeomlásával fenyegethet, ha a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adnak ki a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont leváltott katalán elnök ellen, mivel az ügy felboríthatja a kényes politikai egyensúlyt a kormánypártok között.

A belga kormány hivatalosan nem támogatja Katalónia elszakadását. Charles Michel miniszterelnök pártja, a vallon Reformer Mozgalom az ügyben lényegesen más álláspontot képvisel, mint a koalíció legerősebb pártja, a katalán függetlenségi mozgalmat is támogató flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA).

Az N-VA egyes vezetői ugyan támogatásukról biztosították Puigdemont-t, de eddig nem lépték át a kérdésben azt a határvonalat, ami az ügy teljes átpolitizálását, végül pedig a kormány összeomlását vonhatná maga után a belső nézetkülönbségek miatt, több mint egy évvel a 2019-re tervezett választások előtt - közölte a Le Soir című belga napilap.

Mint írták, komoly

Sander Loones, az N-VA egyik európai parlamenti képviselője kiemelte: mind a kiadatás, mind pedig Puigdemont esetleges menedékjogi kérelme ügyében az illetékes belga hatóságnak, illetve bíróságnak kell döntenie világos szakmai és jogi kritériumok alapján, a kormánynak ebben nem lehet semmilyen szava.

Hasonló véleményének adott hangot a cikk szerint Willy De Waele, a flamand nacionalista mozgalmak ernyőszervezetének elnöke is, rámutatva: „az ügyet jogi síkon kell tartani, követni kell az eljárásokat”. Elismerte azonban, hogy végzetes lehet a belga kormánykoalíció számára, ha Spanyolország egy adott ponton politikai síkra tereli a kérdést, mivel az N-VA a kormány tagjaként nem hajolhat meg a spanyol követelések előtt a szavazóbázisa és a Vlaams Belang (Flamand Érdek) nevű rivális párt szorítása miatt. 

Bart De Wever, az N-VA elnöke leszögezte: pártja nem kívánja szítani a feszültséget, de nem fognak cserbenhagyni egy barátot, márpedig Puigdemont annak számít, akit mindig szívesen látnak.

Az újság egy névtelenséget kérő kormányzati forrásra hivatkozva azt közölte:

Charles Michel miniszterelnök arra kérte kormánya tagjait, hogy nyilvánosan ne kommentálják a katalán válság fejleményeit,

„ne öntsenek olajat a tűzre”. Mások arról számoltak be, hogy Michel már három-négy hónappal ezelőtt veszélyesnek ítélte a katalóniai helyzetet a kormányzati többségre.

Elhagyhatta a börtönt Santi Vila, a leváltott katalán kormány tagja, miután pénteken kifizette a bíróság által megállapított 50 ezer eurós (15,5 millió forint) óvadékot. A politikus a börtönből kilépve újságíróknak a helyzetet szörnyűnek, az előzetes letartóztatást elrendelő bírói döntést pedig aránytalannak nevezte. 

Azt kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöktől, valamint a spanyol parlament alsó- és felsőházának elnökeitől, hogy tegyenek politikai kezdeményezéseket, mert szerinte ezt a helyzetet nem a bíróságok fogják megoldani, hanem politikai úton lehet csak rendezni. 

Santi Vila szabadlábon védekezhet, ám útlevelét le kellett adnia, és 15 naponként jelentkeznie kell a bíróságon.

A politikus az előtt mondott le kormányzati tisztségéről, hogy múlt pénteken a katalán parlament megszavazta a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

Santi Vila volt az egyetlen a katalán politikusok közül a csütörtöki bírósági tárgyaláson, aki hajlandó volt válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire is,

a többiek – élve ezzel a jogukkal – kizárólag védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek.

Nyolc politikustársát előzetes letartóztatásba helyezte a központi büntetőbíróság, ők továbbra is börtönben maradnak. 

Az ügyészség lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények kezdeményezett eljárást ellenük, arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő”.

Ínigo Méndez de Vigo spanyol kormányszóvivő a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a kormány nem elemzi a bírói döntéseket, Spanyolország jogállam, a bíróság pedig cselekszik, amikor úgy ítéli meg, hogy bűncselekményt követtek el. Mint mondta, bízik abban, hogy a decemberi előre hozott katalán választások után Katalónia visszanyeri stabilitását és biztonságát.

A katalán politikusok bebörtönzése ellen már csütörtök este ezrek tüntettek több katalán városban, az utcai tiltakozások pedig pénteken is folytatódnak. 

A központi büntetőbíróság eközben pénteken elutasította az október 17-én előzetes letartóztatásba helyezett két függetlenségpárti civil szervezet vezetője, Jordi Sanchez és Jordi Cuixart szabadon bocsátását. Elengedésüket az elmúlt hetekben több tüntetésen is követelték. A két férfit a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt, szeptember 20-tól másnap kora reggelig tartó tüntetés miatt gyanúsítják zendüléssel mint a megmozdulás fő szervezőit és koordinálóit. Az épületben házkutatást tartó spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az ingatlant a tiltakozó tömegtől, amely autóikat annyira megrongálta, hogy el kellett szállíttatni a helyszínről.

Az Európai Bizottság továbbra sem kíván beavatkozni Carles Puigdemont leváltott katalán elnök ügyébe, a Spanyolország által kiadott esetleges európai elfogatóparancs kizárólag a bíróságokra tartozik – szögezte le pénteken a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

„A kérdés egyedül a jogi hatóságokra tartozik, amelyek függetlenségét teljességgel tiszteletben tartjuk”

– emelte ki Annika Breidthardt a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján.

Szakértők rámutattak, hogy a katalán vezetők erőfeszítései eddig rendre kudarcot vallottak az ügy nemzetközi szintre emelését illetően, az Európai Unió ugyanis a jelek szerint szilárdan kiáll a spanyol kormány mellett.

Az Európai Bizottság a válság kirobbanása óta többször is felszólított az alkotmányos rend tiszteletben tartására, valamint a helyzet tárgyalásos rendezésére, és párbeszédet sürgetett a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között. A pénteki sajtóértekezleten a szóvivő megismételte:

az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Puigdemont hétfőn érkezett váratlanul Brüsszelbe egykori kormánya több tagjával együtt, és sokan arra számítottak, hogy politikai menedékjogot fog kérni, miután Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár azt mondta, ha kérelmezné, meg is kaphatná. A leváltott elnök azonban kedden bejelentette: nem kér menedéket, viszont nem is tér vissza Katalóniába, amíg nem kap „világos biztosítékokat a tisztességes eljárásra”.

Hétfőn a spanyol állami főügyész büntetőeljárás megindítását kezdeményezte lázadás, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt a korábbi katalán kormány és a barcelonai parlament elnökségének több tagja ellen. Az ügyben eljáró spanyol bíróság várhatóan pénteken kiadja az európai elfogatóparancsot Puigdemont ellen.