Bassár el-Aszad szerint a háború nem ér véget a kelet-szíriai Dajr ez-Zaur tartománynak az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettől való megtisztításával. A szíriai elnök ezt kedden említette, utalva arra, hogy a kormányerők és szövetségeseik következő célpontja a Washington támogatását élvező és Szíria területének több mint negyedét ellenőrző ernyőszervezet lehet.
Mint mondta, a háborút azok ellen vívják, akiknek „államok megosztása és meggyengítése” a célja. Közölte azt is, hogy a terrorszervezetek elleni győzelmek meghiúsították az ország „szétdarabolására” vonatkozó terveket és a „terroristák céljait”. A szíriai elnök az iráni legfelső politikai és vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah külügyi tanácsadójával, Ali Akbar Velajatival folytatott találkozóján nyilatkozott így – írja az MTI.
A szíriai államfő hozzátette: a harcok addig folytatódnak, amíg újra megteremtik a biztonságot és a stabilitást minden szíriai területen. A Reuters hírügynökség meglátása szerint Aszad kijelentéseivel arra utalhat, hogy az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah síita szélsőséges szervezet által felkarolt kormányerők az Egyesült Államok támogatását élvező, kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen vonulhatnak, miután végeztek az Iszlám Állam elleni harccal Dajr ez-Zaur tartományban.
A Reuters rámutatott, hogy a szíriai kormányerők főként az országot és az említett kormányzóságot átszelő Eufrátesz nyugati partján vannak jelen, míg az SDF a folyó keleti oldalán ellenőriz kiterjedt területeket az olajban gazdag Dajr ez-Zaur tartományban. A Damaszkusz és a kurd erők közötti feszültségre utal az is, hogy a szíriai kormány korábban leszögezte: megszállt területnek tekinti Rakkát, amelyet az SDF szabadított fel az Iszlám Államtól. Ezt megerősíteni látszik Aszad egyik magas rangú tanácsadójának, Buthaina Saabánnak a kedd esti kijelentése, amely szerint a szíriai kormány nem fog lemondani Rakka felszabadításáról, az Iraki Kurdisztán esete pedig leckeként kellene hogy szolgáljon a szíriai kurd erőknek. Ezzel arra utalt, hogy Bagdad október közepén erővel vette vissza az ellenőrzést olyan területek felett, amelyeket az iraki kurdok az IÁ-tól foglaltak el, de eredetileg az iraki központi kormány fennhatósága alá tartoztak. A viszály olajban gazdag észak-iraki területek, valamint a szeptemberben egyoldalúan megtartott kurd függetlenségi referendum miatt mérgesedett el. Nemzetközi szervezetek szerint kurd civileket számos atrocitás ért az iraki hadsereg és a vele szövetséges síita milíciák keze által.
A szíriai konfliktusban mások mellett Törökország is érintett. A kurd térnyerést aggodalommal figyelő Ankara főleg olyan szíriai felkelőcsoportokat támogat, amelyek állásaikat az észak-szíriai kurd ellenőrzésű területek közé ékelték be. A török hadsereg emellett bevonult a javarészt szélsőséges felkelőcsoportok által uralt Idlíb tartományba.
