Afrika, a katonai hatalomátvételek kontinense

Ami Zimbabwéban történik, viszonylag szokványos. A földrészen legalább kétszáz sikeres vagy sikertelen puccskísérlet zajlott már le.

Az államcsínyek többnyire rendkívül véres események, nem csoda, hogy az utóbbi évtizedekben összesen harminc kormány- és államfő vesztette életét puccskísérlet következtében. De miért ennyire gyakoriak Afrikában? A kontinens országainak többségében megvannak az államcsínyhez szükséges feltételek, így például a társadalmi egyenlőtlenség, az elit túlhatalma, valamint az erős hadsereg. Nem csoda, hogy sok helyütt az elégedetlen társadalom nyomására hivatkozva a katonaság átveszi a hatalmat, azt ígérve, hogy rövidesen visszaadják azt a civileknek. Aztán ez vagy megtörténik, vagy nem – sok esetben inkább utóbbi. Afrika egyik legnagyobb és legnépesebb állama, Nigéria például hosszabb ideig volt kénytelen elviselni a hadsereget a hatalomban, mint a civil kormányokat. Hozzá kell tenni azonban, hogy az államcsínyek elmaradása még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott helyen rendben mennek a dolgok: Dél-Szudánban például még nem volt puccs, de a különböző érdekcsoportok folyamatos harcai miatt lényegében kormányozhatatlan az ország.

A puccsok előfordulásának nagyobb valószínűsége instabilitásérzetet szül, ezért a gazdasági szereplők kevésbé bíznak a helyi kormányokban, ez pedig hatással van a befektetési kedvre. A befektetők ugyanis szeretik olyan helyen elkölteni a pénzüket, ahol a gazdasági viszonyok nem a diktátorok és szűk környezetük kénye-kedve szerint alakulnak, hanem a piaci verseny szabályai szerint. Így viszont ezen országok gazdasági fejlődése lassú, ami pedig növeli az inflációt és a munkanélküliséget – ez az a két ok, amelyekre hivatkozni szoktak a katonai hatalomátvételek indokaiként. Azaz azon államok, amelyek átestek egy államcsínyen, ördögi körbe kerülhetnek, hiszen a gazdasági szereplők bizalmatlansága miatt kialakuló folyamatok okán újabb és újabb puccsok eshetnek meg.

De hogyan ismerhető fel, ha valahol államcsíny zajlik? Természetesen egy katonai hatalomátvételt felismer az ember, amennyiben a híradásokban közlik, hogy a hadsereg átvette a hatalmat az addig regnáló erőktől. A hatalom megkaparintói persze sohasem beszélnek arról, hogy államcsínyt hajtanak végre, Zimbabwe esetében például Sibusiso Moyo dandártábornok azt mondta, a Mugabe elnök körében megbújó bűnözőket szedik össze, akik társadalmi és gazdasági szenvedést okoznak az országnak. Puccsok esetén mindig érdemes figyelni a legnagyobb hatalommal bíró közjogi méltóság (az elnök vagy a kormányfő) hollétére, ugyanis letartóztatásuk a felkelés sikerének kulcsa.

Jelezheti egy puccskísérlet közeledtét, hogy az emberek egyre többet vannak az utcán, ahol akár lövések is eldördülhetnek, a külföldi államok pedig figyelmeztetik állampolgáraikat a potenciális veszélyre. Az állami vagy kereskedelmi média nagy elérésű szereplőinél is hatalomátvétel zajlik államcsínyek idején, ezek hangvétele gyorsan változik. Szintén látható és érezhető változás, hogy az ország határait lezárják, repülővel sem lehet elhagyni az adott államot.