Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapnak nyilatkozva kijelentette: „nem is létezne a határkérdés”, ha fenn lehetne tartani Észak-Írország vagy az Egyesült Királyság tagságát az EU-piacon vagy legalább a vámunióban.
Az ír EU-tisztviselő szerint a brit kormányon belül egyesek „vakon hisznek valamiféle jövőbeni teoretikus szabadkereskedelmi megállapodásban az EU-val”. Hogan szerint azonban a lehetséges legjobb szabadkereskedelmi megállapodás előnyei is messze elmaradnának az EU-piaci tagság előnyeitől, és ezt Londonban „egyszerűen nem értik meg”.
Az ír EU-biztos szerint a határokon átnyúló kereskedelem valós költségeit nem a vámok jelentik, hanem a szabványosítás, a vámeljárás és a bürokrácia költségei. Ezt a problémát az uniós egységes piaci tagság megoldja, a szabadkereskedelmi megállapodás azonban nem – tette hozzá.
Az Európai Unió december közepi csúcsértekezletén kellene dönteni arról, hogy a brexitről, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról szóló tárgyalássorozat átléphet-e a kilépés feltételrendszeréről szóló jelenlegi első szakaszból a második szakaszba, amelynek fő napirendi pontja az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerének kialakítása lenne a brexit utáni időszakra.
Írországnak e döntésben komoly szava lesz – akár vétójogával is élhet –, mivel a továbblépés egyik feltétele az, hogy a brexittárgyalások jelenlegi szakaszában érdemi haladás történjen Észak-Írország és az Ír Köztársaság csaknem 500 kilométeres szárazföldi határának ellenőrzése ügyében.
E határon – amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa lesz – jelenleg semmiféle vám- és útlevélellenőrzés nincs, és sem Dublin, sem London, sem az észak-írországi pártok nem kívánják visszaállítani a fizikai határőrizeti rendszert.
Konkrét javaslatok azonban egyelőre nem születtek arról, hogy ezt miként lehetne elkerülni. A kérdés azért nehéz, mert London a brexit után szabályozni kívánja az Európai Unióból érkező bevándorlást, és éppen azért nem kívánja fenntartani tagságát az EU egységes belső piacán, mivel ennek egyik feltétele az unión belüli szabad munkaerő-áramlás alapelvének érvényesítése lenne.
A brit kormány ugyanakkor elveti azt az elképzelést is, hogy Észak-Írország valamilyen különmegoldással az EU belső piacának tagja maradhasson, London szerint ugyanis ezzel Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi térsége közé emelkedne belső vámhatár.
