Aki ezeken a körökön sikeresen átmegy, bekerül egy letelepítési programba, segítséget kap a kormánytól, sőt, nonprofit szervezetektől is, az érkezőkkel legtöbb esetben pszichológusok és önkéntesek is foglalkoznak. Rengetegnek közülük ugyanis nehéz feldolgozni azt a brutális bánásmódot, amiben a kevésbé szerencsések északon részesültek.
Az exkatonák helyzete természetesen különlegesnek tekinthető a dezertőrök között. Az összesen 30 ezer menekült 2,6 százalékát teszik ki, ami nem is tűnik olyan kevésnek, ám hozzá kell tenni, hogy az egészségügyileg alkalmas észak-koreaiaknak odahaza hosszú éveket kell eltölteniük sorkatonaként. Bár értelemszerűen Szöul mindezt nem hirdeti öles betűkkel, elképzelhető, hogy tőlük olyan információkat kaphatnak az észak-koreai hadseregről, amihez egy egyszerű közember nem férhet hozzá. Vannak katonák, akiknek pedig elemi érdekük az együttműködés, hiszen odahaza minden hidat felégettek maguk mögött: egy 2012-es szökevény például (aki szintén a dél-koreai határon kelt át) meggyilkolta a közvetlen felettesét is a dezertálás sikere érdekében. Ráadásul a Kim-rezsim keze messzire elér, a diktátor féltestvérét, a szintén emigrált Kim Dzsongnamot idén februárban Malajziában gyilkolták meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!