Gulyás szerint a német média az oka a döcögő német–magyar kapcsolatoknak

Sok a gond Budapest és Berlin között, de a gazdasági kapcsolatokkal nincs baj. Beszélgetés a Nézőpontban.

Szerinte a bajok forrása az, hogy míg a politikai irányvonal meghatározása alapesetben a kancellár, illetve a kormányfő kezében van, ez Németország esetében nincs így, mert azt a média irányítja, és így a német média őszinte gyűlölettel tekint Magyarországra. – Ezzel persze együtt tudunk élni, de bízunk benne, hogy meg fog változni – tette hozzá.

Németországban legfeljebb korlátozottan szabad a sajtó,

mondta ki Gulyás, aki aztán jócskán tompított álláspontján Frank Spengler megszólalása után, aki azt mondta, Németországban természetesen 100 százalékban szabad a sajtó. 

A Fidesz frakcióvezetője kulturális kontextust is adott mindannak, ami Németországban történik. Mint részletezte, Németországban a társadalom 22 százaléka migrációs hátterű, amivel nincs baj, csak azzal, hogy ezt az ország kirekesztő módon tételezi, és ezt tekinti egyedül jónak és követendőnek. Vagyis másoktól is azt várja el, hogy ismerje el és kövesse. Ez egy eltérő integrációs modell, kívánjuk a sikereket Németországnak.

Gulyás Gergely a jól működő kétoldalú kapcsolatok mentén haladva – még a média témájának előhozása előtt – egyébként szólt arról, hogy ha ügyesen kampányol a hazai németség,

még az is összejöhet, hogy jövőre nem szószólója, hanem parlamenti képviselője lesz a német kisebbségnek az Országgyűlésben,

hiszen kisebbségi politikus a rendesen egy mandátumot jelentő szavazatszám negyedével – durván húszezer szavazat – képviselővé válhat. Mivel a németek a legnagyobb hazai kisebbség, erre reális esély van. 

A médiatémával egyébként először nem is Gulyás, hanem Czukor József kezdett, ő ütötte fel a labdát, miszerint azért nem meglepő, hogy vannak problémák a kétoldalú kapcsolatokban, mert a német közszolgálati média tendenciózus, egyoldalú véleményt alkot Magyarországról. Szerinte ha 15 vagy akárcsak 5 éve készült volna ez a felmérés, a németek nem 48, hanem 78 százaléka látná pozitívan a magyarokat. Sajnos a hazai német befektetések jótékony hatásáról a német átlagpolgár semennyire sem értesül, csak olyan értelemben, hogy a keletre kiszervezett termelési kapacitások elveszik a munkát a németek elől. És mivel az állandó kritikus hangvétellel a közszolgálati televíziók járnak élen, ez nem más, mint közpénzből finanszírozott Magyarország-kritika.