Gyengülnek a Keleti Partnerség izmai

Megint egymásra talált az Oroszország terjeszkedésétől egyformán rettegő Svédország és Lengyelország.

Kuthi Áron
2017. 11. 20. 13:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

De míg sokszor külső tényezőkben keresik a partnerség előtt álló nehézségeket, a nagy és annál konkrétabb kihívás a kapun belül keresendő. Szomszédságpolitikát ugyanis nemcsak a keleti, valamint az északi tagállamok, hanem a régi, nagy játékosok is űznek. Franciaország, Olaszország, Németország elsőként egyáltalán nem kelet, hanem dél felé fordul, ha a szomszédba tekint. És errefelé már kezdetben sem nézett ki jól a Keleti Partnerség. Párizs például épp akkor kezdett tárgyalni a milliárdos bevétellel kecsegtető Mistral helikopterhordozó eladásáról Moszkvával, amikor a svédek és a lengyelek előhozakodtak az EaP ötletével. Most pedig finoman szólva is más irányú védelmi-biztonsági kihívásokkal van elfoglalva Párizs, mint az úgynevezett keleti blokk. Ráadásul Németország is a legutóbbi EaP-csúcson, 2015-ben Rigában elég alaposan rálépett a fékre. Angela Merkel azt mondta a nyugati integrációt remélő tagoknak, a partnerség jó, de nem eszköze az uniós bővítésnek. 

Még érdekesebb ebben a fénytörésben Magyarország szerepe, amely mostanában nagyon határozottan tartott be az egyik partnerségi éltanulónak, Ukrajnának. A magyar külügy éles szavakkal ítélte el az ukrán oktatási törvény magyar kisebbségre hátrányos voltát. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint pedig Magyarország elérte, hogy a Keleti Partnerség november 24-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak bele egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén. És azért van még más súrlódási felület is a résztvevők között. A brüsszeli csúcs előtt még össze kell ülnie a lengyel–ukrán államfői tanácsadó bizottságnak, hogy rendezzék a feszültebbé vált lengyel–ukrán viszonyt. Ukrajna ugyanis varsói vádak szerint akadályozza második világháborús lengyel tömegsírok feltárását, ezért a lengyel kormány bizonyos ukrán tisztségviselők beutazását tiltotta meg.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.