Horvátországban máig kísért a rablóprivatizáció

Az Agrokor mezőgazdasági gigavállalatot sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja a horvát kormány.

Vérfertőzés – ezzel a szóval jellemezte Stjepan Mesic egykori baloldali horvát államfő a horvát állam és gazdaság kilencvenes évekbeli viszonyát. A rablóprivatizáció évei, amikor Franjo Tudjman államfő jobboldali autoriter rendszere hozzá hű oligarcháknak játszotta át az állami vagyon jelentős részét, ismét meghatározzák a híreket. Az ok a horvát agrár- és élelmiszeripari óriás, az Agrokor cégcsoport idei bedőlése.

A leggazdagabb horvát üzletember, Ivica Todoric tulajdonában álló cégcsoport, amely több tízezer embernek ad munkát Horvátországban, Szlovéniában, Boszniában és Szerbiában, idén tavasszal csődközeli helyzetbe került, amikor kiderült: az orosz Szberbanktól felvett hitelét nem tudja visszafizetni.

Az Agrokor teljes adósságállománya 57,77 milliárd kuna (2391 milliárd forint), ebből csütörtökön 41,23 milliárd kunát (1707 milliárd forint) ismert el

Ante Ramljak, a cég élére kinevezett kormánybiztos. Természetesen az Agrokor a Szberbank követeléseit vitatja. Persze nem csak üzleti szempontok motiválták a Kremlhez közel álló Szberbankot, hogy hirtelen benyújtsa a számlát. Az orosz bank a jobboldali kormányfőnek, Andrej Plenkovicnak akart ártani. A tavaly őszi választásokat megnyerő politikus még európai parlamenti képviselőként ugyanis többször keményen bírálta Moszkvát az ukrajnai konfliktus kapcsán. Zágrábi feltételezések szerint ezt „köszöni meg” most Moszkva. Az Agrokor-botrányt nem lehet csupán az oroszokra fogni, ők egyszerűen kihasználtak egy helyzetet, amit Zágrábban évek óta mindenki tudott: az Agrokor pénzügyei egyáltalán nincsenek rendben.

A cég állam az államban, amely túl sok mindent megengedhet magának. Ez az állapot még Tudjman idején alakult ki.

Az egykori államfő állítólag szűk körben azt hirdette, hogy kétszáz gazdag családnak kell irányítania Horvátországot.

A jugoszláv időkben állami vagy szövetkezeti tulajdonban lévő vagyon nagy részét ennek megfelelően megbízható üzletembereknek osztották ki. Ivica Todoric is így jutott számos mezőgazdasági és élelmiszeripari céghez, amelyeket aztán az Agrokor-csoportban foglalt össze. Ahogy vagyonát Todoric a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) köszönhette, úgy számíthatott ő maga is a HDZ-re mindig, ha cégcsoportja megszorult. Ezt írta le Mesic balliberális exállamfő „vérfertőző viszonyként” az Agrokort vizsgáló parlamenti bizottság pénteki meghallgatásán Zágrábban.

Azóta fordulat állt be az ügyben, Todoric kedden feladta magát a brit rendőrségnek, miután Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Plenkovic, aki a HDZ-t meg akarja tisztítani a maffiaszerű kapcsolatoktól és szélsőjobboldalától, kellemetlen helyzetbe került. Az Agrokort mindenképp meg kell valahogy mentenie, mert egy csőd munkahelyek tízezreit veszélyeztetné. Másrészről viszont az Agrokor mögött éppen azon körök állnak, amelyektől ő távol tartaná a megújult HDZ-t. Tavalyi választási győzelmekor jelentős reformokat és a korrupció felszámolását ígérte. Azóta azonban már elvesztette liberális koalíciós partnerét, a Mostot. A parlamentben így a balliberális Néppárt (HNS), a kisebbségek és pár szélsőjobb képviselő jóindulatán múlik többsége. Egy szerencséje, hogy

a horvát baloldal önmarcangolással foglalkozik, így semmiféle veszélyt nem jelent a kormányra.

A valódi konfliktusok így nem is a HDZ és ellenzéke között alakulnak ki – hanem a HDZ-n belül. Plenkovic mérsékelt, EU-barát és oroszellenes irányvonala nem mindenkinek tetszik. Főleg a szintén HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic jelenik meg Plenkovic ellenpólusaként. Az államfő a külpolitikában jár külön utakon. Míg Plenkovic és a hozzá hű HDZ-sek a mag-Európához tartoznának, és Merkel, Macron terveit támogatják, Grabar-Kitarovic Zágrábot a visegrádi államokhoz közelítené. Az Agrokor-botrányban is önjáró lett az államfő: októberben ellátogatott Vlagyimir Putyinhoz, ami Plenkovicnak nem tetszett. Az ilyen elnöki húzások miatt Plenkovic a két év múlva esedékes államfőválasztáson már nem támogatná Grabar-Kitarovicot.

Két jobboldali jelölt esetén persze egy baloldali futhat be nevető harmadikként. De Plenkovic egy szocdem államfővel is könnyebben kijönne, mint a HDZ Orbán-párti kisebbségéhez tartozó jelenlegi államelnökkel.