Azóta fordulat állt be az ügyben, Todoric kedden feladta magát a brit rendőrségnek, miután Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Plenkovic, aki a HDZ-t meg akarja tisztítani a maffiaszerű kapcsolatoktól és szélsőjobboldalától, kellemetlen helyzetbe került. Az Agrokort mindenképp meg kell valahogy mentenie, mert egy csőd munkahelyek tízezreit veszélyeztetné. Másrészről viszont az Agrokor mögött éppen azon körök állnak, amelyektől ő távol tartaná a megújult HDZ-t. Tavalyi választási győzelmekor jelentős reformokat és a korrupció felszámolását ígérte. Azóta azonban már elvesztette liberális koalíciós partnerét, a Mostot. A parlamentben így a balliberális Néppárt (HNS), a kisebbségek és pár szélsőjobb képviselő jóindulatán múlik többsége. Egy szerencséje, hogy
a horvát baloldal önmarcangolással foglalkozik, így semmiféle veszélyt nem jelent a kormányra.
A valódi konfliktusok így nem is a HDZ és ellenzéke között alakulnak ki – hanem a HDZ-n belül. Plenkovic mérsékelt, EU-barát és oroszellenes irányvonala nem mindenkinek tetszik. Főleg a szintén HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic jelenik meg Plenkovic ellenpólusaként. Az államfő a külpolitikában jár külön utakon. Míg Plenkovic és a hozzá hű HDZ-sek a mag-Európához tartoznának, és Merkel, Macron terveit támogatják, Grabar-Kitarovic Zágrábot a visegrádi államokhoz közelítené. Az Agrokor-botrányban is önjáró lett az államfő: októberben ellátogatott Vlagyimir Putyinhoz, ami Plenkovicnak nem tetszett. Az ilyen elnöki húzások miatt Plenkovic a két év múlva esedékes államfőválasztáson már nem támogatná Grabar-Kitarovicot.
Két jobboldali jelölt esetén persze egy baloldali futhat be nevető harmadikként. De Plenkovic egy szocdem államfővel is könnyebben kijönne, mint a HDZ Orbán-párti kisebbségéhez tartozó jelenlegi államelnökkel.
