Bár az Egyesült Nemzetek Szervezete az ezredfordulón célul tűzte ki az extrém éhezés felszámolását, mára sajnos látszik, hogy a reményt keltő jelek ellenére igazán komoly eredményeket ezen a téren máig nem sikerült elérni. A Global Hunger Index nevű felmérés szerint legalábbis a mai napig van olyan ország, ahol nagyon súlyos problémát jelent az alultápláltság, és bár a világ egyes szegleteiben sikerült visszaszorítani a humanitárius válságot, a háborúk, illetve a mélyszegénység sok esetben gátat vet a jó szándékú kezdeményezéseknek.
Év elején az ENSZ bejelentette, hogy négy ország – Nigéria, Szomália, Dél-Szudán és Jemen – több mint húszmillió lakóját fenyegeti az éhezés. A mostani jelentés szerint azonban mégsem ezeken a helyeken a legsúlyosabb a helyzet, hanem a Közép-afrikai Köztársaságban – százas skálán 50,9-es értéket értek el, egyedüli országként kerültek 50 pont fölé. Ez az érték úgy jön ki, hogy a kutatást végzők kombinálták az adott országban élő alultápláltak arányát, a gyermekéhezés, a gyermekalultápláltság mértékét az öt év alattiak halandóságával.
A 4,7 millió lakosú afrikai ország hosszú évekig szenvedett a politikai instabilitástól, egymás után jöttek a belső villongások, egy 2013-ban kitört válság során pedig – a Világbank adatai szerint – a lakosság negyede elmenekült lakhelyéről. Ennek ellenére 2016 óta az ország vezetése viszonylag stabilnak mondható, így talán a szociális helyzet is javulhat idővel. A lista első öt helyét csak afrikai országok foglalják el, a közép-afrikaiak után sorrendben Csád, Sierra Leone, Madagaszkár és Zambia következik.
Azonban az éhezés korántsem csak afrikai probléma, Ázsiában is komoly gondok vannak. Különösen elkeserítő a helyzet a lista 6. helyén első ázsiaiként szereplő Jemenben, vagy éppen a 13. Afganisztánban. Jement a háború alaposan megtépázza, ráadásul az országban rendkívüli kolerajárvány súlyosbítja a helyzetet, november második felében már több mint 940 ezer fertőzésgyanús esetet regisztráltak. Tetézi a bajt, hogy nem igazán látszik, hogyan lehetne megoldani a Szaúd-Arábia vezette koalíció és az Irán által támogatott húszi lázadók között feszülő konfliktust. De hasonló módon örök háborúba ragadt Afganisztán is. A folyamatos harcok, az iszlamizmus és a Nyugat enyhén szólva is félresikerült demokráciaexportja lökik a mélybe a közép-ázsiai országot.
És noha Afganisztán után az ázsiai listán Pakisztán van a legrosszabb helyzetben, az talán meglepő, hogy a felmérés szerint az éhínség súlyosabb Indiában, mint Észak-Koreában. Mert míg utóbbi a globális listán a 27. helyet foglalja el, az elmúlt években robbanásszerűen fejlődő Indiában a világon a 19. legsúlyosabb a helyzet, annak ellenére, hogy a soknemzetiségű ország a világ második legnagyobb élelmiszertermelője. Ám azzal együtt, hogy elemzők dicsérik India gazdasági versenyképességét, a vállalkozási szabadságot, valamint az innovációt, ha valami tönkre tud tenni egy mégoly ígéretesen is teljesítő országot, az a korrupció, és a megoldatlan szegénység. Ám ne legyünk igazságtalanok: a Forbes elemzése szerint az alultápláltak aránya az 1992-ben mért 21,7 százalékról mégiscsak le tudott csökkenni 14,5 százalékra.
