A felmelegedés elleni küzdelemmel kapcsolatban jócskán lehűtötte a kedélyeket a The New York Times amerikai napilap, amely szemléletes interaktív grafikonokkal mutatta be, hogy még a párizsi klímaegyezményben megfogadott kibocsátáscsökkentés is messze áll a kívánatostól. Míg az Egyesült Államok károsanyag-kibocsátása stagnálást, az Európai Unióé pedig lassú, nem túl biztató ütemű csökkenést mutat, addig Kína exponenciális mértékben ontja a légkörbe a szennyezést, India pedig tartós, meredeken növekvő pályára állt e téren. A globális szén-dioxid-kibocsátás 6,8 százalékáért felelős szubkontinensen 240 millió lakost nem ér el az elektromos hálózat, és az ország ígérete az, hogy ők már megújuló energiaforrásból fogják kapni az ellátást.
A Climate Action Tracker környezetvédelmi hírportál ugyanakkor meglepő kutatással állt elő a Trump-kormány klímapolitikáját illetően. Míg júniusban szélvészként söpört végig a médiában, hogy az Egyesült Államok nem tartja magára nézve kötelezőnek a párizsi klímamegállapodást, a szakmai portál kutatása arra mutatott rá, hogy a fosszilis energiahordozók további használata nem piszkálna bele a globális kibocsátás növekedésébe. Mégpedig azért, mert elsősorban nem Amerika a legnagyobb bűnös a kérdésben, hanem Ázsia. Ha az Egyesült Államok valóban kilép az egyezményből, akkor legfeljebb a mai szinten marad az amerikai kibocsátás, növekedésről nem lenne szó. Minden bizonnyal ezt az érvelést vezetik elő Bonnban az amerikai küldöttség tagjai is.
