További lépéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye 23. éves ülésén Bonnban. Merkel hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás, ezért érdemes minél hamarabb cselekedni. A 2015-ös párizsi megállapodás „csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elégségesek legfőbb céljának eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy az 1,5 és 2 Celsius-fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése.
A kancellár a CDU/CSU pártszövetség, az FDP és a Zöldek nehezen haladó Jamaica-koalíciós egyeztetésére utalva kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása –, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet. Merkel szerint a koalíciós egyeztetéseken észszerű és tartós megoldásokat kell kidolgozni ezekre a problémákra.
Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni. A koalíciós egyeztetéseken az egyik leginkább vitatott kérdés, hogy miként lehet mégis elérni a 40 százalékos célt. A Zöldek elsősorban a széntüzelésű erőművek bezárásában látják a megoldást, a többi párt viszont ellenzi az ágazat gyors leépítését. Merkel kiemelte, hogy nem csak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Kiemelte, hogy Németország legfőbb célja, hogy 2050-re 80-90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon a „klímasemleges” működésre.
Macron beszédében az uniós tagállamok erőfeszítéseinek összefogását sürgette, kiemelve, hogy az EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben, így a többi között pótolnia kell az ENSZ legfelsőbb klímakutatási tudományos tanácsadó szervezete, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület Washington által megvont pénzügyi támogatását. Mint mondta, országa a párizsi megállapodás sikeréhez a többi között azzal kíván hozzájárulni, hogy 2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.
