Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós törekvéseit

Szijjártó Péter kijelentette, hogy az álláspont nem változik, míg Ukrajna helyre nem állítja a magyar kisebbség jogait.

Szijjártó Péter Brüsszelben kijelentette, hogy Kijevnek eleget kell tennie a nemzetközi kötelezettségeinek, és hogy Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat – írta az MTI.

A külügyminiszter az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozója után a jelentés szerint hangsúlyozta: Magyarország ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációival kapcsolatban. 

Azt mondta, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha valóban fontos neki az európai és az euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem. Az álláspont tekintetében mindaddig nem lesz változás, ameddig Ukrajna helyre nem állítja a magyar kisebbség jogait – szögezte le.

Mivel Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátba szúrásként élte meg az ukrán döntést, ugyanis négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el az oktatási törvényt – erősítette meg korábbi kijelentését Szijjártó, majd hozzátette: Magyarország a jövőben is szívesen támogatná Ukrajna integrációs törekvéseit, azonban erre jelenleg nincsen mód.

„Nem tehetjük és nem is támogatjuk a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat, és durván megsértette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást” – fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, bizonyítékul arra, hogy nem magyar–ukrán kérdésről van szó, hanem európai ügyről, a brüsszeli tanácskozás pénteken elfogadta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar törekvéseknek megfelelően leszögezték: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak és döntéseinek megfelelően. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozók diszkriminációmentességét, és az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljeskörűen végre kell hajtani.

Kiemelte, az elfogadott záródokumentum új fejezetet nyit az ukrán törvény által létrejött helyzetben, ugyanis az EU első ízben áll ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén.

Az esemény jelentősége, hogy a dokumentumot kénytelen volt elfogadni Ukrajna is.

Ugyanakkor kételyeket vet fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban az, hogy Kijev előre világossá tette, ha a Velencei Bizottság döntése számára kedvezőtlen lesz, akkor nem hajtja végre az ajánlásokat. Ezért fontos lépés az, hogy az unió – egyetértésben a keleti partnerekkel – kimondta, a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter a keleti nyitásért állt ki Brüsszelben

A magyar külügyminiszter azt is elmondta brüsszeli tájékoztatóján, hogy Magyarország támogatja a társulási megállapodásokat, a partnerségi programokat és a szabadkereskedelmi egyezményeket a külső partnerek és az EU között – írja az MTI.

„Magyarország mindig is egy ambiciózus, a részt vevő országok európai aspirációit erősítő keleti partnerségi programot akart” – mondta a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy pozitív visszajelzések hiányában a kelet-európai országokban el fogják veszíteni „támogatottságukat és hitelességüket” az európai irányultságú politikai erők.

Leszögezte: az EU hosszú távon nem hagyhatja figyelmen kívül az együttműködést az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Energetikai és biztonsági érdeke a keleti partnerekkel való szorosabb együttműködés, ugyanis az azerbajdzsáni gáz az egyetlen olyan forrás, amely szóba jöhet mint a dél- és kelet-európai gázdiverzifikációs törekvések alapja.

Ezért, mint mondta, pozitív visszajelzésekre van szükségük a keleti partnereknek, mert azok nélkül az európai inspirációjú kormányok és politikai erők elveszítik a támogatottságukat, és hiteltelenné válnak. Ezért támogatja Magyarország a Grúziával és Moldáviával megkötött társulási és vízummentességi megállapodást, támogatja, hogy a folyamatban lévő EU–Azerbajdzsán-keretmegállapodásról szóló tárgyalások minél előbb eredményre vezessenek, illetve határozottan kiáll a Fehéroroszországgal szembeni szankciók feloldása mellett, és támogatja az Örményországgal megkötött megerősített partnerségi megállapodást is – részletezte Szijjártó Péter.

***

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter cáfolta azt az értesülést, amely szerint ő váltaná Lázár Jánost a Miniszterelnökség élén, illetve szétválasztanák a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a jövő évi választások után. Úgy vélekedett, hogy neki nincs dolga azzal, ha „egy újságíró fantáziája túlfut”. Mint mondta, úgy látja a szóban forgó, külügyes forrásokra hivatkozó cikkekből, hogy van néhány olyan munkatársa, aki ráér „ilyen baromságokról fantáziálgatni”, úgyhogy a jelek szerint „nem elegendő a munkateher”.