Magyarország után Lengyelország áll a szőnyeg szélén Strasbourgban

A plenáris ülés többsége kezdeményezte az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás előkészítését.

Matti Maasikas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország uniós ügyekben illetékes miniszterhelyettese figyelmeztetett, hogy a közös értékeket minden egyes tagállamnak tiszteletben kell tartania. „A tény, hogy a lengyel helyzetről újra meg újra beszélni kell, jelzi, hogy valamilyen gond van” – fogalmazott. Szerinte nem helyénvalók a Moszkva és Brüsszel közötti összehasonlítások, akik párhuzamot vonnak a Szovjetunió és az Európai Unió között, azok nincsenek tisztában a helyzettel.

Az Európai Néppárt részéről elsőként Janusz Lewandowski lengyel EP-képviselő szólalt fel, akinek pártja, a jobboldali-liberális PO jelenleg ellenzékben van Varsóban. Lewandowski példátlannak nevezte, hogy egy ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel képviselő mások mellett „az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését” is felrótta Varsónak. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető aláhúzta: az EU értékközösség, nem egy „á la carte menü”, amelyből mindenki kiválaszthatja a számára hasznos részeket. „Nem a lengyel nép, hanem a jogállamiság lebontása ellen vagyunk” – közölte.

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke, lengyel kormánypárti képviselő kijelentette: „nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik” az EU és Lengyelország között, és „nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek”. „Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni” – jelentette ki. Szerinte Brüsszel kettős mércét alkalmaz, és figyelmen kívül hagyja, amit Varsó mond. Nem igaz, hogy párbeszédre hívtak minket, csak ultimátumokat küldözgetnek, ami a hivatallal való visszaélés tipikus példája – mondta Legutko, majd pártjának más képviselőivel együtt eltávozott az ülésteremből.

A 7. cikk szerinti eljárás az egyetlen igazi szankció egy EU-tagállam ellen, ha megsérti az alapvető értékeket, végső esetben akár a szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet. Ez azonban nem egyszerű: már az EP-ben is a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség a javaslat elfogadásához. Ezután pedig az Európai Tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A lengyel külügyi tárca közleményben reagált az Európai Parlament döntésére: mint írják, politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető a Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozat.

A külügyminisztérium tudomásul veszi a határozat megszavazását, de azt is megállapítja, hogy az EP „nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el”, amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat – áll az MTI által idézett varsói közleményben.

Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strasbourgi határozatban – egyebek mellett – bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.