Ismét a lengyel jogállamiság és demokrácia helyzetéről vitatkoztak szerdán a képviselők az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén: a felszólalók nagy többsége komoly bírálatokat fogalmazott meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel. Nem sokkal később az EP megszavazta azt az előterjesztést, amely lapján elkezdik előkészíteni az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását.
A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el. A határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban, ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról.
Hasonló határozatot korábban, májusban már Magyarország ügyében is elfogadtak, főként baloldali képviselők szavazatával, de a határozatot támogatta a Fideszt soraiban tudó néppárt egy része is, például lengyel képviselők. A LIBE már készül az erről szóló jelentés, de a 2018-as választások előtt biztosan nem kerül szavazásra.
Korábban, a vitában Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az MTI tudósítása szerint leszögezte, a jogállamisági kérdések soha nem csak egy adott országot érintenek, hanem a közösség egészét. Szerinte a brüsszeli testület „valódi konstruktív párbeszédet” szeretne folytatni Varsóval, de súlyos aggályokat vetnek fel az elmúlt időszak történései, a bizottság pedig a továbbiakban is „alaposan és objektíven” értékelni fogja a lengyel fejleményeket, miközben azt várja Varsótól, hogy az uniós sztenderdek mentén szervezzék a bírósági rendszert.
Az EU Timmermans szerint nem működhet úgy, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, mely szabályok érvényesek rájuk azok közül, melyeket a csatlakozáskor egyébként önként elfogadtak, a parlamenti többség pedig még nem jogosít fel arra, hogy egy kormány bármit megtehessen. „Nagyon keskeny az ösvény a büszke hazafiság és a szörnyű nacionalizmus között” – mondta az alelnök.
Matti Maasikas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország uniós ügyekben illetékes miniszterhelyettese figyelmeztetett, hogy a közös értékeket minden egyes tagállamnak tiszteletben kell tartania. „A tény, hogy a lengyel helyzetről újra meg újra beszélni kell, jelzi, hogy valamilyen gond van” – fogalmazott. Szerinte nem helyénvalók a Moszkva és Brüsszel közötti összehasonlítások, akik párhuzamot vonnak a Szovjetunió és az Európai Unió között, azok nincsenek tisztában a helyzettel.
Az Európai Néppárt részéről elsőként Janusz Lewandowski lengyel EP-képviselő szólalt fel, akinek pártja, a jobboldali-liberális PO jelenleg ellenzékben van Varsóban. Lewandowski példátlannak nevezte, hogy egy ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel képviselő mások mellett „az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését” is felrótta Varsónak. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető aláhúzta: az EU értékközösség, nem egy „á la carte menü”, amelyből mindenki kiválaszthatja a számára hasznos részeket. „Nem a lengyel nép, hanem a jogállamiság lebontása ellen vagyunk” – közölte.
Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke, lengyel kormánypárti képviselő kijelentette: „nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik” az EU és Lengyelország között, és „nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek”. „Nem fogunk mindenért elnézést kérni, nem fogunk mindenre engedélyt kérni” – jelentette ki. Szerinte Brüsszel kettős mércét alkalmaz, és figyelmen kívül hagyja, amit Varsó mond. Nem igaz, hogy párbeszédre hívtak minket, csak ultimátumokat küldözgetnek, ami a hivatallal való visszaélés tipikus példája – mondta Legutko, majd pártjának más képviselőivel együtt eltávozott az ülésteremből.
A 7. cikk szerinti eljárás az egyetlen igazi szankció egy EU-tagállam ellen, ha megsérti az alapvető értékeket, végső esetben akár a szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet. Ez azonban nem egyszerű: már az EP-ben is a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség a javaslat elfogadásához. Ezután pedig az Európai Tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A lengyel külügyi tárca közleményben reagált az Európai Parlament döntésére: mint írják, politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető a Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozat.
A külügyminisztérium tudomásul veszi a határozat megszavazását, de azt is megállapítja, hogy az EP „nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el”, amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat – áll az MTI által idézett varsói közleményben.
Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strasbourgi határozatban – egyebek mellett – bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.
