Talán saját lelkiismeretét nyugtatta az Európai Parlament, amikor úgy döntött, hogy az intézmény egy strasbourgi sajtótermét az október közepén autójában felrobbantott máltai újságírónőről nevezte el. A Daphne Caruana Galizia nevét viselő helyiséget kedden avatta fel Antonio Tajani néppárti parlamenti elnök, pár órával azután, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Málta jogállamisági helyzetével foglalkozó parlamenti vitanapon kijelentette, a jogrend a kihívások ellenére nincs veszélyben.
Máltán politikusokat, állami képviselőket nem is engedtek a korrupció bugyraiba betekintő, kormányzati körökhöz is köthető pénzmosási ügyeket feltáró újságíró temetésére. Daphne Caruana Galiziával október 16-án egy autóba rejtett bomba végzett, elkövetőként a mai napig sem jelentkezett senki. Az eset után félárbócra eresztették a zászlókat a brüsszeli uniós intézmények előtt is.
Timmermans a vitanapon azt mondta, a bizottság annak ellenére nem talált okot általános kifogások megfogalmazására, hogy tényfeltáró bizottságot nevezett ki a máltai helyzet tisztázására. Ellenben felhívta minden más tagállam figyelmét arra, hogy amelyek ellen pénzmosási ügyben kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kedvezően záruljanak az eljárások.
A beszédben kicsit rossz volt a fekvése annak a kijelentésnek, amikor Máltának azt javasolta, sürgősen gondolja át, hogy csatlakozzon végre a tervezett európai ügyészséghez.
Mint ismert, az apró sziget hazánkkal, Lengyelországgal, Hollandiával, Svédországgal együtt jelezte, nem vesz részt az egységes európai ügyészség felállításában. A máltai ügy egyébként már eleve kicsit kellemetlen a Juncker-bizottságnak, amely prioritásként jelölte meg a pénzmosás elleni küzdelmet.
Az EP határozattervezetet készített elő, ebben független vizsgálat indítását javasolják a képviselők a merénylet körülményeinek, indítékainak feltárására. A baj csak az volt, hogy az EP-képviselők korántsem voltak egységesek abban, mit is írjanak a tervezetbe. Készült egy néppárti javaslat, amelyet a konzervatív-reformisták (ECR), a liberális ALDE és a radikális baloldali GUE/NGL, valamint a zöldek támogattak. Viszont e mögé pont az a frakció nem állt be, amely a máltai kormányfő politikai családja, vagyis a szocialisták. A néppártiak továbbmennének a vizsgálatban, és a máltai jogállamiság, a demokrácia működőképességére, az alapvető jogok érvényesülésére kérdezne rá a szigetország kormányánál. És ez persze nem tetszik Josep Muscat miniszterelnöknek, valamint a szocialista máltai EP-képviselőknek. Nyilvánvaló, hogy a szocialista frakció egy felvizezett változatot szeretne elfogadtatni.
Valóban, első ránézésre arról volna tehát szó, hogy Málta ellen olyan súlyú kifogásokat emelne az Európai Unió, mint Lengyelország esetében. Frank Engel néppárti képviselő ezt úgy toldotta meg, hogy leszögezte: a jogállamiság már jóval a gyilkosság előtt összeomlott Máltán. Szerinte az állami intézmények az erős embereknek vannak alávetve az országban.
Maria Joao Rodrigues szocialista képviselő az EUObservernek úgy nyilatkozott, a Néppárt azt a játékot játssza, hogy Máltát Magyarország és Lengyelország mellé akarja sorolni, mintha az itt történő dolgok ugyanolyan súlyúak lennének. Alfred Sant volt máltai kormányfő is hasonlóan vélekedett: Egészen világos, hogy itt valami stratégia van.
Egy nevét elhallgató szocialista képviselő azt mondta a hírportálnak, nem jó ez az egész határozattervezet, mert egész egyszerűen így lezárul az ügy, hamar továbblépnek a politikusok Máltán. Szerinte az is elhibázott, hogy először jutnak következtetésre a határozatban, és utána kezdenek csak tényfeltárásba.
