A hágai törvényszék este megerősítette, hogy Slobodan Praljak belehalt a mérgezésbe. A horvát média korábban nem hivatalos értesülésként adta hírül, elhunyt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, aki mérget vett be szerdán ítélethirdetéskor a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) tárgyalótermében. Az N1 horvát hírcsatorna és Nova Televízió nem hivatalos értesülésekre hivatkozva közölte: Praljak valamivel 14 óra után halt meg kórházban.
A hágai Nemzetközi Törvényszék szerda délelőtt kezdődött ülésén az ítélethirdetést azért kellett egy időre felfüggeszteni, mert az egyik vádlottként jelen lévő Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok bejelentette, \"mérget\" ivott. A törvényszék hat, háborús bűncselekményekkel gyanúsított egykori boszniai horvát vezető ügyében folytatott tárgyalásán. Praljakot egyébként korábban már 20 év börtönre ítélték.
A törvényszék elnöklő bírája, Jean Claude Antonetti éppen felolvasta a másodfokú ítéletet, mellyel megerősítették a nyugalmazott tábornokra első fokon kiszabott 20 éves börtönbüntetést, amikor Praljak azt kiáltotta, hogy „nem vagyok háborús bűnös”, és kiitta az ismeretlen folyadékot tartalmazó üveget. Az ülést azonnal berekesztették, és orvost hívtak a férfihoz. Később mentőhelikopter is érkezett a törvényszék épületéhez. Mint kiderült, hiába, a háborús bűnös a kórházban életét vesztette.
A bíróság egyébként jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság kormányfőjét, két társát, Bruno Stojicot és Praljakot pedig 20-20 évre. A vádlottakra első fokon, még 2013-ban összesen 111 év szabadságvesztést szabtak ki.
Az öngyilkos akció után azonban végül mind a hat vádlott esetében meghozták a jogerős ítéletet:
a Nemzetközi Törvényszék (NT) mind a hat egykori boszniai horvát vezető ügyében megerősítette az első fokú döntést, vagyis elítélték őket háborús bűncselekmények miatt,
függetlenül attól, hogy Praljak belehalt a mérgezésbe. A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő az MTI jelentése szerint késő délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, Kolinda Grabar-Kitarovic államfő pedig megszakította hivatalos izlandi útját és hazautazott.
A horvát parlament a szerdai napra beszüntette plenáris ülését. A képviselőket megdöbbentette Praljak esete, de egyöntetűen elutasítják a bíróság másodfokon is megerősített jogerős ítéletét, miszerint Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben. Az ítélet szerint Horvátország akkori vezetői felelősek a csoport által elkövetett bűncselekményekben.
A bosznia-hercegovinai horvátok nemzetgyűlése (HNS) és annak elnöksége elutasította az NT ítéletét - jelentette ki Dragan Covic, a boszniai államelnökség soros horvát elnöke első reagálásában. Véleménye szerint a testület döntésével bűncselekményt követett el a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) minden tisztességes tagja és a horvát nép ellen.
Mint mondta, Praljak megmutatta a világnak, mekkora áldozatot képes hozni azért, hogy kinyilvánítsa, nem háborús bűnös. Covic mindazonáltal méltóságra és türelemre intette a bosznia-hercegovinai lakosokat, főleg azokon a területeken, ahol a horvátok és a bosnyákok között konfliktusok voltak.
Bakir Izetbegovic, a boszniai elnökség bosnyák tagja ugyanakkor üdvözölte az ítéletet. Mint mondta, a hágai törvényszék \"odaadó és szakértő munkájával\" megerősítette a nemzetközi jogba vetett hitet, és részben elégtételt nyújtott az áldozatok és családtagjaik számára.
A boszniai horvát rendőri és katonai vezetők elleni eljárás az utolsó az egykori Jugoszláviában elkövetett elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyei közül. A vád szerint a horvát parancsnokok boszniai muzulmánok ellen követtek el háborús és emberiség elleni bűnöket.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et ítélt el. Az eseti bírói fórum megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa veszi át.
Az MTI felidézte: Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián.
A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.
1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérőrnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.
A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak - munkatársai segítségével - 18 könyved adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.
