A vasárnap kirobbant újabb offshore-botránynak érdekesebbnél érdekesebb részletei látnak napvilágot – szinte percenként. Ám amire a leginkább felkapta a fejét a világ, az a Twitter- és Facebook-részvények körüli botrány, ugyanis az előbbinek öt, az utóbbinak nyolc százaléka egy orosz oligarcha, Jurij Milner kezébe került.
A nemrég nyilvánosságra került 13,4 millió dokumentumot tartalmazó Paradicsom-iratokból (Paradise Papers) megkaptuk a választ: a moszkvai külkereskedelmi bank és a Gazprom Invest Holding állt az orosz oligarcha mögött, így sikerült tulajdonrészt szereznie a két legnagyobb közösségi médiacégből. A részvényekből kivett pénzt Milner ingatlanbefektetésekbe helyezte át, egy olyan cégbe, amelynek társtulajdonosa Donald Trump veje és főtanácsadója, Jared Kushner – és ezzel be is zárult a kör. Kushnernek azért is különösen kellemetlen az ügy, hiszen már jó ideje faggatja a szenátus vizsgálóbizottsága az orosz kapcsolatairól az elnökválasztási kampányban lehetséges szerepük miatt. Az FBI is vizsgálódik az ügyben, hogy az oroszok milyen szerepet is játszhattak a kampányban. Hillary Clinton pedig részben az oroszokat hibáztatta vereségéért, amiért ellenfelét, Donald Trumpot támogatták – ennek a volt elnökjelölt nemrég megjelent könyvében is hangot adott, amellyel óriási botrányt kavart. A New York Times szerint egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy Milner azért vásárolt volna részesedést a két közösségi médiacégben, hogy befolyásolja az amerikai cégek politikáját és az amerikai elnökválasztást.
De nem ez az egyetlen kapcsolata Trumpnak a Paradicsom-iratokkal. A dokumentumokon az elnök több mint egy tucat tanácsadója, kabinettagja és nagyobb támogatója is szerepel, például Wilbur Ross, aki Trump kereskedelmi minisztere. Ross egy szállítmányozási vállalat részvényese, amely egy, a Kremlhez kötődő orosz energiavállalattól szerzi bevétele egy jelentős hányadát. A miniszter egy kajmán-szigeteki cégen keresztül került bele az érintett vállalatba. De nem Trump kereskedelmi minisztere az egyetlen, aki szerepel a Paradise Papersben: elődje, Barack Obama volt – szintén kereskedelmi – minisztere, Penni Pritzker két bermudai cégben is részvényes volt, az itteni részvényeit egy olyan cégnek adta el, amelynek ugyanaz a levelezési címe, mint Pritzker chicagói magántőke-befektetési vállalkozásának, haszonélvezőkként pedig – nem meglepő módon – Pritzker gyerekei voltak megnevezve.
A dokumentumok kiszivárogtatása lavinát indított el, szinte minden országnak kijutott az érintettségből vagy a kommentárokból. Hétfőn a lengyel kormányfőhelyettes, Mateusz Morawiecki kijelentette, új nemzetközi szerződésre lenne szükség az adóparadicsomok kezelésére és az európai uniós intézményeknek haladéktalanul foglalkozniuk kellene az üggyel. Morawiecki szerint az adóparadicsomok problémája csak globális szinten kezelhető, ezért lenne szükség a nemzetközi adójog új szabályozására.
Németországban Steffen Seibert kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy az adókerülés elleni küzdelem olyan, mint a harc egy mitológiai sokfejű vízi szörnyeteg ellen: mindig új visszaélési formák jelennek meg, és „ha az egyik fejet levágjuk, újak nőnek helyette”. Seiber szerint a Paradicsom-iratok feldolgozása és az ügyek nyilvánosságra hozatala pozitív fejleményt jelent, mert segíti az átláthatóság erősítéséért folytatott küzdelmet, fokozza ugyanis a nyomást mindazon országokon, amelyek akadályozzák az átláthatóság megteremtését.
