Több mint 180 ezer civil vált földönfutóvá az iraki–kurd konfliktus miatt

Humanitárius szervezetek jelentése szerint november 2-ig csak Kirkukból 79 ezren menekültek el.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) adatai szerint november 2-ig több mint 183 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, köztük 79 ezer Kirkuk városát.

A szeptember 25-én, Bagdad tiltakozása ellenére megrendezett kurd népszavazáson a résztvevők 92 százaléka támogatta Kurdisztán és a kurdok ellenőrizte más területek függetlenné válását. Az iraki központi kormány azonban – Iránnal és Törökországgal karöltve – gazdasági és jogi megtorló lépésekkel válaszolt, majd Haider al-Abádi iraki kormányfő parancsára az iraki erők október közepén néhány nap alatt visszafoglalták az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni háborúban kurd ellenőrzés alá került vitatott területeket, köztük Kirkuk olajban gazdag térségét.

Humanitárius szervezetek a múlt héten arról számoltak be, hogy mintegy 30 ezer kurd kényszerült elhagyni a Kirkuktól délre fekvő, többnemzetiségű Túzhúrmati városát, miután az iraki kormányerők bevonultak. A szervezetek szerint etnikai és felekezeti viszályok robbantak ki a kurd többségű, mintegy 100 ezer lakosú városban. A városban síita turkománok és arabok élnek még. A kurdok nagy többsége szunnita.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédőcsoport arról számolt be, hogy több száz otthont fosztottak ki, gyújtottak fel vagy romboltak porig a város olyan körzeteiben, ahol többségében kurdok laknak. Az AI ezt az állítást videókkal, műholdfelvételekkel, fényképekkel és több tucat szemtanú beszámolójával támasztotta alá.

Ugyancsak csütörtökön újságírók egy csoportja vonult az ENSZ irodájához Iraki Kurdisztán fővárosában, Erbílben, hogy tüntessenek az iraki erők mellett harcoló Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) nevű síita milícia által elkövetett kegyetlenségek miatt. A milíciát azzal vádolták, hogy otthonokat és üzleteket raboltak ki és/vagy pusztítottak el, valamint civileket gyilkoltak meg az iraki erők műveletei során.

Hakim Azad rangidős újságíró emellett egy kollégájuk haláláért is a Hasd es-Saabit tették felelőssé. A Maszúd Barzáni iraki elnökkel szimpatizáló Kurdisztán tévének dolgozó Arkan Sarífot a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban található otthonában késelték halálra helyi idő szerint hétfő hajnalban.

Azad bírálta az iraki kormányt is, amelynek politikája szerinte veszélyezteti az irakiak és a kurdok békés együttélését. Elítélte, hogy az iráni Forradalmi Gárda (az iráni elitalakulat) „utasítására” Bagdad megpróbálja bezárni a Kurdisztán és a Rudau kurd hírtelevíziókat.

A síita Irán egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Bagdaddal, az IÁ, továbbá értesülések szerint a kurdok elleni műveletekben is részt vettek iráni fegyveres alakulatok. Megfigyelők szerint a Hasd es-Saabi vezetése meglehetősen közel áll Teheránhoz.

A kurd média a közelmúltban többször vádolta a Népi Mobilizációs Erőket a helyi civilekkel szembeni túlkapásokkal.

Az erbíli kormány közleményben sürgette a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon szerepet az iraki–kurd konfliktus rendezésében az erőszak további elmérgesedésének elkerülése érdekében.

A kurdisztáni kormány emellett felszólította Bagdadot, hogy teremtse meg az alapját egy, az „alkotmánynak megfelelő hatalommegosztásról” szóló egyezmény kidolgozásához. A közlemény hangsúlyozta, hogy ennek hiánya „veszélybe sodorhatja” az IÁ elleni harcban elért eredményeket és „negatívan hatása” lehet a térségre.

Az iraki hadsereg eközben folytatja az IÁ elleni hadműveleteket, amelyeknek célja végleg megtisztítani Irakot a dzsihadistáktól. Dzsabar al-Luaibi iraki olajipari miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az iraki erők visszafoglalták a szíriai határhoz közeli, nyugat-iraki Akkasz gázmezőt az IÁ-tól.

A dzsihadisták jelenleg már csak Nyugat-Irakban tartanak területeket fennhatóságuk alatt, miután júniusban elvesztették iraki fellegváruk, Moszul fölött az ellenőrzést.