Trump és a japán kormányfő elrettentené az észak-koreaiakat

Fokoznák a válaszlépéseket az észak-koreai rakétaprogram folytatására, Kínát is bevonnák. Az oroszok szerint kiprovokálták.

MTI
2017. 11. 29. 5:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A helyi idő szerint szerdára virradóra végrehajtott újabb észak-koreai ballisztikusrakéta-kísérlet után Trump és Abe egyetértett abban, hogy erősíteni kell a két ország „észak-koreai fenyegetéssel szembeállított elrettentőképességét”. A két vezető abban is egyetértett – mondta Nisimura Jaszutosi japán kormányszóvivő –, hogy Kínának nagyobb szerepet kell játszania Észak-Korea megfékezésében.

Egy másik sajtóértekezleten Szuga Josihide, a miniszterelnöki kabinet főtitkára azt mondta, hogy Japán szorosan együtt fog működni az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával az északi rakétakilövésre adandó válasz ügyében. Az amerikai elnök telefonon beszélt Mun Dzsein dél-koreai államfővel is, akivel úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea „az egész világra nézve” fenyegetést jelent.

Szakértők szerint a szerda hajnali kísérletet Észak-Korea egy minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtotta végre, amely könnyen elérhetné akár az Egyesült Államok keleti partvidékét is.

Ezt meg is erősítette a világtól elzárkózó ország állami médiájának hivatalos közleménye, amely szerint Észak-Korea sikeres kísérletet hajtott végre Hvaszong–15 típusú, új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétájával (ICBM), amely képes elérni az Egyesült Államok egész területét.

A nukleáris robbanófejjel felszerelhető, minden eddiginél nagyobb teljesítményű észak-koreai rakéta 4475 kilométeres magasságba emelkedett, és 53 percnyi repülés után indítóhelyétől 950 kilométernyi távolságra csapódott be – tudatta a hivatalos nyilatkozat, amelyet egy tévébemondó olvasott be. Egyértelművé vált az is, hogy a helyi idő szerint szerda hajnalban végrehajtott rakétakísérletet előző nap rendelte el az ország legfelső vezetője, Kim Dzsongun.

A provokációra válaszul Abe Sinzó japán miniszterelnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.

Az orosz törvényhozás egy vezető képviselője az éjjel úgy reagált az észak-koreai rakétakísérletre, hogy azt az Egyesült Államok és Dél-Korea provokálta ki nemrég tartott közös hadgyakorlataival. Az orosz média jelentései szerint Leonyid Szluckij, az állami duma külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor felelőtlennek nevezte Phenjan viselkedését is.

A Kim Dzsongun vezette phenjani kommunista rezsim egy héttel azután hajtotta végre demonstratív lépését, hogy Washington újra feltette Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára, hogy ezzel növelje nyomását Phenjanra rakéta- és atomfegyverprogramjának feladása érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 11-én fogadott el újabb, a korábbiaknál szigorúbb szankciókat, először véve célba Észak-Korea olaj- és gázellátását, válaszul az ország szeptember elején végrehajtott hatodik és minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.