Magyarország elérte, hogy a Keleti partnerség november 24-én esedékes, brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén – közölte Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tudósítása szerint.
A hírportál csütörtökön ismertette a politikus előző nap Brüsszelben tett nyilatkozatát. „Láthatjuk, hogy (Magyarország kezdeményezésére) a többoldalú dokumentumokban kiegészítő megfogalmazások jelennek meg például a Keleti partnerség deklarációjának tervezetében” – mondta a tisztségviselő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a végső megfogalmazást illetően még folynak a viták. „Mivel függetlenségünk egész ideje alatt tiszteletben tartottuk a kisebbségek jogait, úgy egyet is érthetünk a meglévő fogalmazással – hangoztatta. – Mi értjük, honnan ered mindez” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy litván honatyák egy 38 fős csoportja a Hazafias Unió – Litván Kereszténydemokraták nevű párthoz tartozó Andrius Kubilius volt miniszterelnök kezdeményezésére azzal a kéréssel fordult a magyar parlamenthez, hogy ne akadályozza az Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledését célzó törvényeket.
„A litván képviselőknek kellemetlen meglepetést, sőt sokkot okoztak a magyar kormány azon ultimátumszerű bejelentései, amelyek Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének blokkolásával fenyegetnek, ha Kijev nem változtatja meg Magyarország kívánságának megfelelően új oktatási törvényét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének oktatásának sajátosságairól rendelkezik” – áll a Kubilius által terjesztett dokumentumban.
A nyilatkozat szerint „az ilyen ultimátumok elfogadhatatlanok és egyáltalán nem európaiak, különösen, ha azokat egy közép-európai ország fogalmazza meg”. A litván törvényhozók szerint a nemzeti kisebbségek oktatásának és integrálásának „mindig érzékeny kérdését” tárgyalások útján kell rendezni, és szerintük Ukrajna éppen erre törekszik. A litván képviselők úgy vélekedtek, meg kell találni az összes felet kielégítő megoldást.
A Petro Porosenko elnök által szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán.
Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
