Magyarország elérte, hogy a Keleti partnerség november 24-én esedékes, brüsszeli csúcstalálkozójának nyilatkozattervezetébe foglaljanak egy olyan szövegrészt, amely szerint a partnerországok nem szűkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén – közölte Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tudósítása szerint.
A hírportál csütörtökön ismertette a politikus előző nap Brüsszelben tett nyilatkozatát. „Láthatjuk, hogy (Magyarország kezdeményezésére) a többoldalú dokumentumokban kiegészítő megfogalmazások jelennek meg például a Keleti partnerség deklarációjának tervezetében” – mondta a tisztségviselő. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a végső megfogalmazást illetően még folynak a viták. „Mivel függetlenségünk egész ideje alatt tiszteletben tartottuk a kisebbségek jogait, úgy egyet is érthetünk a meglévő fogalmazással – hangoztatta. – Mi értjük, honnan ered mindez” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy litván honatyák egy 38 fős csoportja a Hazafias Unió – Litván Kereszténydemokraták nevű párthoz tartozó Andrius Kubilius volt miniszterelnök kezdeményezésére azzal a kéréssel fordult a magyar parlamenthez, hogy ne akadályozza az Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledését célzó törvényeket.
„A litván képviselőknek kellemetlen meglepetést, sőt sokkot okoztak a magyar kormány azon ultimátumszerű bejelentései, amelyek Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz való közeledésének blokkolásával fenyegetnek, ha Kijev nem változtatja meg Magyarország kívánságának megfelelően új oktatási törvényét, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének oktatásának sajátosságairól rendelkezik” – áll a Kubilius által terjesztett dokumentumban.
A nyilatkozat szerint „az ilyen ultimátumok elfogadhatatlanok és egyáltalán nem európaiak, különösen, ha azokat egy közép-európai ország fogalmazza meg”. A litván törvényhozók szerint a nemzeti kisebbségek oktatásának és integrálásának „mindig érzékeny kérdését” tárgyalások útján kell rendezni, és szerintük Ukrajna éppen erre törekszik. A litván képviselők úgy vélekedtek, meg kell találni az összes felet kielégítő megoldást.
