Füstbe mehetnek a Roszatom dél-afrikai atomerőmű építésével kapcsolatos tervei. Mivel az ottani beruházásnak erős magyar áthallásai is vannak, az Index fontosnak tartotta, hogy beszámoljon a hírről.
Az orosz állami atomenergiai cég és az afrikai ország közötti ügylet iskolapéldája az állami korrupciónak és Oroszország nemzetközi nagyhatalmi befolyásszerzésének. A Roszatom jelenleg 8 hazai és 34 külföldi atomerőművi beruházásban vesz részt.
Ahogy egy külföldi újságíró fogalmaz, az orosz atomerőművek világszerte inkább hasonlítanak külképviseletekhez, sőt, katonai bázisokhoz mint hagyományos üzleti vállalkozásokhoz. Ha eszünkbe jut, és miért is ne jutna, a Roszatom és a magyar Paks II. beruházást körülvevő sűrű, átláthatatlan kormányzati homály, akkor el kell fogadnunk a megállapítást.
Ami eddig nem jött össze a Roszatomnak Dél-Afrikában, az sikerülhet Ugandában.
A beruházás alapját az a hatalmas urániumkészlet adja, amit 2005 körül tártak fel a kelet-afrikai országban. Igaz, az értékes nyersanyagból Ghánában, Kenyában, Nigériában, Tanzániában és Zambiában is nem kevés található, s a Roszatom ezen országokkal is tárgyalásokat folytatott. Valamiért mégis az ugandai projektet koronázta siker.
A 2016-os szándéknyilatkozatot követően az ottani kormány idén nyáron már meg is állapodott az orosz nukleáris óriáscéggel, így az végre megépítheti első afrikai atomerőművét. Tudósítások szerint Yoweri Musevini ugandai elnök korábban indiai és iráni együttműködésről is tárgyalt, végül a Roszatom mellett döntött.
Putyin orosz elnök és Musevini az elmúlt években többször is találkozott. Ezeken a találkozókon rendszerint olyan apróságok is szóba kerültek, mint az olajkitermelés és a fegyverkereskedelem.
A Financial Times már 2015-ben arról számolt be, hogy a két elnök között személyes barátság van, és egy Musevinihez közeli forrást is idéztek, aki szerint mindketten hívei a Nyugat-ellenes „erős ember” diplomáciának.
De Musevini nem csak az oroszokkal ápol jó kapcsolatot. Már a kilencvenes évek végén bizalmas viszonyba került a rendkívül befolyásos amerikai ultrakonzervatív republikánus körökkel. Uganda azóta is célországa az evangéliumi keresztény misszionáriusoknak, ahol végül 2014-ben főként ezeknek a kapcsolatnak köszönhetően a világ egyik legkegyetlenebb melegellenes törvényét vezették be. Igaz, az ugandai alkotmánybíróság – főként a nagy nemzetközi nyomás miatt – a halálbüntetést végül törölte, de még így is 14 évig, extrém esetben akár életfogytig tartó bebörtönzéssel büntethetik az ugandai homoszexuálisokat. A törvény életbe lépését követően több donor ország, köztük Dánia, Norvégia és az USA leállította az ugandai segélyeket.
Szinte egy időben a Roszatom-megállapodással Uganda a magyar kormány figyelmét is felkeltette. November elején váratlanul jelent meg a hír az ugandai sajtóban az ottani külügyminiszterre, Sam Kutesára hivatkozva, hogy Magyarország nagykövetséget nyit a fővárosban, Kampalában. A meglepetést az okozta, hogy pár héttel korábban kiderült, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. az összes afrikai képviseletét bezárja, ráadásul az Átlátszó információi szerint az elégtelen ügymenet miatt.
Kutesa a közleményében azt is elárulta, hogy tárgyalópartnere Dancs Ferenc külügyminisztériumi államtitkár volt, aki szerint Magyarország számára a fejlesztési együttműködések terén Uganda kiemelt helyet foglal el. A napokban Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szintén úgy nyilatkozott, hogy Uganda a kelet-afrikai régió stabilitásának fontos bázisa és kiemelt országként szerepel Magyarország fejlesztési politikájában.
Dancs Ferenc ugandai látogatása során találkozott David Bahati gazdasági ügyekért felelős miniszterrel is. A megbeszélésen szóba került több, a régió és a földrész békéjére vonatkozó kezdeményezés is és ugandai menekülttáborok ellátása magyar felszerelésekkel.
Nehezen elképzelhető, de lehetséges, hogy a magyar kormány számára ismeretlen volt a tény, hogy 2009-ben pont Bahati volt az, aki Musevini elnökkel egyetértésben benyújtotta az ugandai melegek megsemmisítésére vonatkozó „kill the gay” törvényt.
Bahatinak, akárcsak az ugandai elnöknek kiváló kapcsolatai voltak szélsőségesen melegellenes amerikai egyházi személyekkel. Ezek közé tartozott Scott Lively is, akinek nagy szerepe volt az oroszországi homofób propaganda elterjesztésében. Lively egyébként 2016-ban nyílt levélben köszönte meg Orbán Viktor bátor kiállását a keresztény értékek mellett.
A magyar miniszterelnöknek a kevéssé ismertetett gazdasági okokon kívül személyes ügye is lehet a szorosabb kapcsolat kiépítése Ugandával, ugyanis Orbán Viktor fia, Gáspár ott tért meg, és talán ott kapta azokat az életre szóló impulzusokat is, amik hozzásegítették keresztény missziója elindításához.
