Amíg Észak-Korea fenyegetőzik, nem állnak szóba vele az amerikaiak

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egyetlen feltételt szabott a Phenjannal tárgyalás megkezdéséhez.

MN
2017. 12. 15. 18:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Észak-Korea elérte, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele, és ezt stratégiájának köszönheti – mondta Csoma Mózes Korea-kutató az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában. A szakember szerint Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy feltételek nélkül is kész tárgyalni Észak-Koreával. Ez annak köszönhető, hogy Észak-Korea álláspontja a hetvenes évek óta változatlan, az ország kiszámított stratégiában, óvatos lépésekkel, mozgásterét tökéletesen ismerve mozog térfelén. Ezzel szemben az Egyesült Államok többször is stratégiát váltott, az év elején Donald Trump elnök még a megelőző csapást is napirendre vette, ehhez képest most enyhült az álláspontja.

Úgy tűnik azonban, hogy egy feltétel azért mégis van. Az amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) miniszteri tanácskozásán arról beszélt, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia fenyegető magatartásával ahhoz, hogy sor kerülhessen a közvetlen párbeszédre Washington és Phenjan között. Észak-Koreának ezzel kell kiérdemelni a helyét a tárgyalóasztalnál – szögezte le.

Tillerson emellett hevesen bírálta Oroszországot és Kínát is. Előbbit azért, mert továbbra is jóváhagyja az észak-koreai munkások fogadását és munkavállalását Oroszországban. Közölte: a rabszolgatartáshoz hasonló körülmények között dolgozó észak-koreaiak fizetését Phenjan veszi fel és a nukleáris fejlesztéseire fordítja. Ez pedig kétségbe vonja azt, hogy Moszkva elkötelezett lenne a béke iránt – mondta az amerikai külügyminiszter. Kétségbe vonta Kína elkötelezettségét a saját állampolgárai biztonságára veszélyt jelentő kérdések rendezését illetően. Az amerikai diplomata közölte: továbbra is folyik a kőolaj Kínából észak-koreai olajfinomítókba, hozzájárulva ezzel a diktatórikus rezsim energiaellátásához.

Kono Taro japán külügyminiszter az ülésen kijelentette: Phenjan korántsem hajlandó még feladni nukleáris- és ballisztikusrakéta-programját, és érdemi párbeszéd folytatásában sem érdekelt. Kono megjegyezte: a legutóbbi és az azt megelőző észak-koreai rakétakilövés között 75 nap telt el. Derűlátók ezt a nyugalmi időszakaszt kedvező jelként értékelték, de a legutóbbi, novemberi ballisztikusrakéta-teszt világossá tette, hogy Phenjan fáradatlanul folytatta rakétatechnológiája fejlesztését – hangsúlyozta a japán külügyminiszter a 15 tagú BT előtt.

Az ülést António Guterres ENSZ-főtitkár nyitotta meg és felajánlotta közvetítését egy esetleges nemzetközi tárgyaláson a Koreai-félszigeten kialakult válságról. A BT ülésén a megszokottól eltérően Phenjan is képviseltette magát. Észak-Korea ENSZ-nagykövete kijelentette: az Egyesült Államokat megrémíti országának nukleáris ereje, pedig nem jelent veszélyt senkire mindaddig, amíg érdekeit nem sértik. Fogadkozott, hogy Észak-Korea felelősségteljes atomhatalom, egy békeszerető ország, amely eleget fog tenni az atomfegyverek terjedésének megelőzésére vonatkozó kötelességének. Hozzátette: Phenjan teljes mértékben „tökéletes” rendszerrel bír ahhoz, hogy megakadályozza az atomfegyvereknek és technológiájuknak illegális terjedését.

Észak-Korea nukleárisfegyver-kísérletei és rakétatesztjei jelentős aggodalmakat keltenek a nemzetközi közösségben. A rezsim legutóbb, november végén olyan interkontinentális rakétát próbált ki, amely – Phenjan szerint – már az Egyesült Államok teljes területét képes elérni. Szeptemberben pedig végrehajtotta hatodik, minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.