Az iszlám országok vezetői Palesztina fővárosává nyilvánították Kelet-Jeruzsálemet szerdán, isztambuli találkozójukon elfogadott zárónyilatkozatukban – jelentette az NTV török hírtelevízió.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) egy héttel azután tartott rendkívüli tanácskozást, hogy Donald Trump amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. Trump döntése a legtöbb muzulmán országban éles bírálatokat váltott ki, majd Törökország, a szervezet soros elnökeként rendkívüli tanácskozásra hívta össze az OIC-t.
A szervezet szerdán arra kérte a nemzetközi közösség egészét, hogy „a megszállás alatt álló” Kelet-Jeruzsálemet ismerje el Palesztina fővárosaként, és az egyes országok költöztessék oda helyi külképviseletüket. Palesztina közigazgatási központja jelenleg a ciszjordániai Rámalláh.
Az OIC egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel az izraeli–palesztin békefolyamatban betöltött szerepétől. „Amennyiben Washington nem lép vissza múlt heti döntésétől, minden következményért ő lesz a felelős” – szögezte le a zárónyilatkozat.
A szövegben a szervezet tagországai megerősítették, hogy a leghatározottabban elítélik a Jeruzsálem státuszára vonatkozó múlt heti amerikai lépést. Kijelentették: Trump döntése támadás a palesztin nép jogai ellen. Abban az esetben, ha az ENSZ közgyűlése maga nem lép az ügyben, „a súlyos jogsértést” az OIC országai készek a közgyűlés elé terjeszteni – jelezték. Az ENSZ-nek felelősséget kell vállalnia – hangoztatta a zárónyilatkozat.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a zárónyilatkozatot követően bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az amerikai döntés érvénytelenítésért.
Abbász után ismét Recep Tayyip Erdogan török elnök szólalt fel. Izraelre utalva úgy fogalmazott: Jeruzsálam sorsa nem bízható „egy olyan országra, amely vérrel táplálkozik”. Jeruzsálem nemcsak a muzulmánok, hanem az egész emberiség közös öröksége, aminek szerinte egyik bizonyítéka, hogy Nicolás Maduro venezuelai vezető, az el nem kötelezett országok mozgalmának (NAM) elnöke is csatlakozott az OIC csúcstalálkozójához.
Az OIC rendkívüli tanácskozását a szervezet soros elnöke, Törökország hívta össze, hogy a muzulmán országok közös üzenetet fogalmazzanak meg az amerikai lépéssel szemben. A csúcstalálkozó fókuszában a palesztinok helyzete és Jeruzsálem jogállása állt. Az 57 tagországból 48 képviseltette magát, 16 állam a legmagasabb szinten. Az Aksam török napilap értesülése alapján Szaúd-Arábiából egy miniszterhelyettes, Egyiptomból és az Egyesült Arab Emírségekből pedig a külügyminiszter volt jelen a rendezvényen.
„Mi, akik Kelet-Jeruzsálemet Palesztina fővárosának tartjuk, arra kell buzdítsuk a világ országait, hogy ismerjék el a Palesztin Államot az 1967-es határok alapján, fővárosaként pedig Kelet-Jeruzsálemet” – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Isztambulban az 57 muzulmán országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) külügyminiszteri találkozóját megnyitó beszédében.
Cavusoglu kiemelte: a muzulmán országok azért gyűltek most össze, hogy „megálljt parancsoljanak” a palesztinok üldöztetésének. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ez a harc nem térhet le a jogi útról, nem ülhet fel a provokációknak”.
Cavusoglu kedden az NTV török hírtelevíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy néhány arab ország „nagyon enyhén” reagált az amerikai lépésre. Mint mondta: a döntésre nagyon világos válaszok is érkeztek az arab világból, de úgy tűnik, hogy némely ország „túlságosan óvakodik” és fél az Egyesült Államoktól. Cavusoglu ugyanakkor nem nevezte meg a bírált országokat.
Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Keletről, nem harmadik szereplőkhöz igazítja a külpolitikáját – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Jeruzsálem státuszával kapcsolatban a parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén. Szijjártó Péter éves miniszteri meghallgatásán a testület jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton felvetésére, miszerint Jeruzsálem Izrael fővárosaként való amerikai elismerése ügyében a magyar kormányzat „sunnyogott” azzal, hogy csak az EU és Izrael gazdasági kapcsolatairól beszélt, kijelentette: „az nem sunnyogás, ha mi nem harmadik szereplőkhöz igazítjuk a külpolitikánkat”. Kiemelte: Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Kelet ügyében, bár „nem mi fogjuk megmondani, hogy ott mi történik”, vannak kívánságaink, például, hogy legyen béke, és mindenki biztonságban élhessen. „Hogy egy harmadik szereplő ezzel kapcsolatban tesz bejelentést, és nekem rohannom kelljen erre reagálni, azt nem fogadom el. Nem sunnyogás történt, hanem nem változott semmi a mi részünkről” – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a kormány ezzel az üggyel eddig nem foglalkozott.
Megjegyezte, fontos az Izrael és az Európai Unió közötti gazdasági együttműködés, mert az európai versenyképességhez szükség van az Izrael által képviselt innovációs, technológiai színvonalra.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy vélte: az Egyesült Államok döntése kimozdíthatja a közel-keleti békefolyamatot arról a holtpontról, amelybe az elmúlt időszakban került. Hangsúlyozta: a kétállami megoldás továbbra is a nemzetközi közösség meghatározó célkitűzése, és Magyarország is ezen az állásponton van. Megjegyezte: az Egyesült Államok elnökének kijelentése nem vonatkozott arra, hogy Jeruzsálem ne lehetne Palesztina fővárosa is.
