Ázsiában kitört a „technóforradalom”

Nincs elég fellépő a piacon, olyan nagy a kereslet. A Kínai Kommunista Párt nem nyomja el a szubkultúrát.

Arra, hogy az iparág mennyire pörgött fel Kínában, a legjobb példa a Sanghajból indult piacvezető fesztivál, a Storm. 2013-ban rendezték meg először, idén már kilenc kínai nagyvárosban, közöttük Pekingben és Kantonban, illetve Tajvanon és Ausztráliában is megtartják, az esemény eddig mintegy 70 millió embert ért el. A Business Insider korábbi cikke is arról árulkodik, hogy az elektronikus zenéhez köthető bármilyen iparág jól fejlődik. A kínai piackutató iiMEdia Research felmérése szerint

2016-ról 2017-re 45,2 százalékkal nőtt a vizsgált online zenemegosztó portálokon a műfaj hallgatósága.

A Kínában elérhető öt legnépszerűbb zenemegosztó csatornán (NetEase Cloud Music, QQ Music, Kugou Music, Xiaomi Music, Migu Music) tavaly összesen 197 millió elektronikus zenét hallgató felhasználót regisztráltak, ami idén 286 millió felhasználóra nőtt. A Business Insider cikke szerint ez a szám 2018-ban 358 millióra emelkedik majd. A felhasználók számának növekedése az elektronikus zenei tartalmak online megosztásában is szembetűnő: idén több mint 226 milliárd ilyen fájlletöltés történt Kínában, 39 százalékkal több, mint tavaly. A NetEase Cloud Music arra is felhívta a figyelmet, hogy esetükben e műfaj népszerűsége nő a leggyorsabban: 2016-hoz képest a portálon 434 százalékkal több letöltésre került sor. Az idén Sanghajban rendezett ázsiai–csendes-óceáni Nemzetközi Zenei Csúcstalálkozón (IMS) a cég képviselője beszélt a műfajhoz kötődő hallgatók gyorsan épülő közösségéről. Jessie Wang elmondta, az elektronikus zenét hallgató felhasználóik hetente 16 bejegyzést posztolnak, és átlagosan 75-öt olvasnak el fejenként, ami aktívnak számít a közösségi portálon.

– Bár a műfaj népszerűsége most ér a csúcsra, az elektronikus zene húsz éve jelen van Kínában – erről Miguel Santos, művésznevén DJ Nigls beszélt a Magyar Nemzetnek. A portugál származású, makaói DJ a pekingi Lantern Klub állandó fellépője, a City Weekend turisztikai magazin idén őt választotta a kínai főváros legjobb előadójának. Santos szerint bár a populárisabb műfajokat felvonultató fesztiválok kirobbanó formában vannak, ha kevésbé látványosan is, de az underground szféra is virágzik. – Az elmúlt években persze voltak hullámhegyek és -völgyek egyaránt, a tendencia azonban egyértelműen növekvő – mondta, hozzátéve, hogy országos jelenségről van szó. Az underground szubkultúra otthona persze a főváros, Peking, ahol valamennyi elektronikus zenei rétegműfaj jelen van.

– A technó és a house egyre népszerűbb, de az ezeken belüli különböző alműfajok iránt is egyre szembetűnőbb az érdeklődés

– folytatta, a közönség tehát egyre igényesebb. Ami pedig Santos szerint különösen fontos trend, az a helyi, kínai fogyasztók arányának látványos emelkedése. A pekingi szubkultúra gerincét ugyanis hagyományosan az ott élő külföldiek, elsősorban a Nyugatról érkezettek adták, de a kínai fiatalok Santos szerint átveszik a terepet.

Kérdés persze, hogy mindehhez hogyan viszonyul a Kínai Kommunista Párt. A nyolcvanas, kilencvenes években kialakult underground elektronikus zenei közösség hagyományosan politikai ellenkultúrát képviselt, igaz, Nyugaton a műfaj kommersszé válásával a lázadó él elveszett.

– Globális jelenség, hogy az elektronikus zene elsősorban üzleti vállalkozássá vált – mondta érdeklődésünkre Santos. Azt ugyanakkor megjegyezte, a kínai szubkultúrában a nyugati országoknál erősebb a közösségi szellem. – Itt még érezni az Európában régen elveszett összetartozást. A klubokba azonos gondolkodású emberek járnak, azok a pekingiek, akik nyitottak a művészetek és a zene iránt. Olyan ez a közösség, mint egy második család – fogalmazott. A szoros kötelék ellenére a kínai hatóságok nem nyomják el az underground szubkultúrát. – A konfliktus mindig a nagyobb rendezvények szervezésekor jön elő, a külső helyszínek engedélyeztetése nem mindig sikerül – tette hozzá Santos.