2017 fontos év volt a brexit szempontjából, hiszen egy évvel ezelőtt még arról voltunk kénytelenek írni, hogy a 2016 nyár eleji népszavazást kilenc hónap tétlenség követte. Idén végre valódi tárgyalások kezdődtek, amelyeknek az első szakaszát sikerült is lezárni, sőt, még az is előfordulhat, hogy időben sikerül majd befejezni minden egyeztetést.
Pedig nem kezdődött jól az év, Sir Ivan Rogers uniós nagykövet – akinek kulcsszerepet szántak a brexittárgyalásokon – január elején lemondott, és közölte, szerinte a brit kormányban nincs meg az egyeztetésekhez szükséges tapasztalat. Az év elején ismét napirendre került a skót függetlenség kérdése is, sőt a kormány a kilépési szándékról szóló nyilatkozatot csak az alsóház beleegyezésével küldhette el Brüsszelbe márciusban. Ám a Theresa May vezette Konzervatív Párt ragaszkodott az úgynevezett kemény brexithez, és egyre nőtt a támogatottsága.
May akkor nagy lépésre szánta el magát: mivel nem választás útján került hatalomra, de a brexitfolyamatot neki kellett volna levezényelnie, előre hozott választást írt ki. Ezzel akart legitimitást szerezni az egyeztetésekhez, a felmérések pedig nagy torygyőzelmet jósoltak. Ám végül csak relatív többséghez jutott az alsóházban, ez pedig jelentősen befolyásolta a brexittárgyalásokat. May ugyanis az északír unionistákkal kötött támogatási megállapodást, ám a kisebbségi kormányt kívülről, esetenként segítő északír keményvonalas konzervatívok példátlan zsarolópozícióba kerültek. Ezt ki is használták, például az ír kérdésről folyó tárgyalások során.
Az előre hozott választás eredménye egyszerre volt jó és rossz a brexittárgyalások szempontjából.
A konzervatívok a várt győzelem esetén kevesebb hazai manőverezésre kényszerültek volna, ám így az eredmény miatt szükségessé vált megannyi belföldi egyeztetés jelentősen elnyújtja a brexittárgyalásokat. Ha az előre hozott választás komoly toryfölényt eredményez, akkor a May-kabinet feltehetően ragaszkodik a kemény brexit elképzeléséhez, ám ez a Brüsszellel folytatott tárgyalások kudarcához vezetett volna. Az azonban az eredmény ismeretében sem változott, hogy London ragaszkodott ahhoz, ami mellett az ország letette a garast a tavaly nyári népszavazás alkalmával: a brexit végrehajtásának szükségességéhez kétség sem férhet, még ha voltak is súrlódások a mikéntről a kabineten belül.