– Sikerült a nyelvvizsgája?
– Sajnos még nem tudom. Október elején vizsgáztam magyarból, de még mindig várom az eredményemet. Nemrég Londonban voltam, a külügyminisztérium idegennyelvi központjának igazgatója is azt mondta nekem, még ők is várják az eredményt. Meglátjuk.
– Tavaly március végén lett budapesti nagykövet. Hogyan tanult meg ilyen hamar és jól magyarul?
– Valójában a Budapestre érkezésem előtt már Londonban, Pécsett és Debrecenben is tanultam magyarul. Először Londonban az említett idegennyelvi központban, ahol öt hónapos intenzív tanfolyamon vettem részt. Persze ez kicsit nehéz volt, mert az iskolában magyarul próbáltam beszélni és tanulni, de a külügyminisztériumban, otthon és Londonban angolul beszéltem. Ezért nagyon intenzív kurzuson vettem részt Pécsett és Debrecenben. Helyi vendéglátó családnál szálltam meg mindkét helyen, sokszor mondtam, hogy Pécsett és Debrecenben magyarul reggeliztünk, ebédeltünk és vacsoráztunk. Nagyon szép magyar nyelvű álmokat álmodtam akkor. Ezért aztán amikor Budapestre érkeztem, már kicsit beszéltem magyarul. De a vizsgám előtt még egyszer visszamentem Pécsre egy újabb, rövidebb intenzív kurzusra.
– Hogyan készül a karácsonyra, és hol tölti az ünnepet?
– Természetesen Budapesten, a családommal itt leszünk, és a fiúnk Londonból is ideutazik. Nagyon szeretem a budapesti karácsonyi vásárokat, nagyon szép karácsonyi hangulat van nem csak Budapesten, hanem egész Magyarországon. Várom a budapesti magyar karácsonyt.
– Ismer esetleg magyar karácsonyi énekeket?
– Sajnos nem, talán a Csendes éjt ismerem. Amikor két évvel ezelőtt Londonban magyarul tanultam, december elején a londoni magyar közösség rendezvényén vettem részt, és hallgattam a dalokat, de nem ismertem jól azokat.
– Mit üzen karácsonyra a Magyar Nemzet olvasóinak, a magyaroknak?
– Nagyon boldog és békés karácsonyt kívánok és minden jót a következendő évben.
Beszélgetésünket innentől angolul folytattuk.
– David Kostelancik amerikai ügyvivő meglehetősen kemény kijelentéseket tett októberben a magyar sajtószabadság helyzetét illetően. Mi az Egyesült Királyság álláspontja ebben az ügyben?
– Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, egy szövetséges, egy partner. Európai országokként közösek az értékeink, de ha az ehhez hasonló specifikus ügyek – mint a jogállamiság, demokratikus értékek – szóba kerülnek, le kell szögeznünk, hogy ezek a magyarok ügyei, nekik is kell megoldani. Az Egyesült Királyságban hihetetlenül fontos a jogállamiság, és – mint bármelyik demokratikus nyugati társadalomban – az is, hogy széles legyen a média merítése. Hihetetlenül fontos, hogy élénk legyen a média. A magyar újságok címeiből ítélve itt is rendkívül sokféle vélemény megjelenik. Mivel Magyarország a barátunk, partnerünk és szövetségesünk,
ha van olyan érzékeny téma, amelyet meg akarunk beszélni velük, akkor azt zárt ajtók mögött meg is tesszük. Mi így csináljuk a dolgokat.
– Beszéljünk egy kicsit a brexitről.
– Miért ne? (nevet)
– Miért nem járt sikerrel múlt hét hétfőn Theresa May miniszterelnök Londonban? Mi lehetett ennek az oka?
– Fontos, hogy a legtöbb ügyben jelentős haladás történt a tárgyalások hat hónapja alatt, ami cáfolja azok korábbi véleményét, akik azt mondták, ennyi idő alatt lehetetlen előrelépni az egyeztetéseken. Sokat haladtunk az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az unióban élő brit állampolgárok jogainak védelmének tekintetében, valamint a kölcsönös pénzügyi kötelezettségek ügyében. Persze vannak még olyan témák, amelyekben további előrelépés szükséges, mint például az ír határ kérdésében. Jelenleg is zajlanak egyeztetések, részletekbe menő tárgyalások ebben a kérdésben. Emlékezzünk, mit mondott Jean-Claude Juncker azon a sajtótájékoztatón, amit Theresa Mayjel közösen tartott: azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Tanács december 14–15-i üléséig összejön a szükséges előrehaladás. May asszony is abbeli bizalmát fejezte ki, hogy a következő napokban sikerül megegyezni e kérdésekben. (Interjúnk múlt csütörtökön készült, pénteken pedig Juncker és May bejelentette, hogy sikerrel jártak, a brexittárgyalások a második szakaszba léphetnek – a szerk.)
– Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója azt mondta a tagállamoknak, hogy a feleknek meg kellene egyezniük péntekig az Észak-Írország különleges helyzetét rendező keretrendszerről (ez végül sikerült is – a szerk.). Mi ez az ügy, és miért oly fontos?
– Írország ügye a korábban említett két – végső megegyezéshez közelítő – kérdés mellett a harmadik legkardinálisabb. Az Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódó határszakaszról van szó, amely az egyetlen szárazföldi határ az Egyesült Királyság és egy másik uniós tagállam között. A brit és az ír kormány, valamint az északír pártok sem szeretnének úgynevezett kemény határt, nem szeretnének vámosokat, határátkelőket látni. Az 1998-ban kötött nagypénteki egyezmény – amely megoldotta Észak-Írország úgynevezett „problémáit” – szerint a felek között az emberek és javak szabadon mozoghatnak. Sem a britek, sem az írek nem vágynak arra, hogy ismét kemény határ húzódjon az országok között. Ugyanakkor világossá tettük, hogy az Egyesült Királyság nem lesz tagja a vámuniónak, viszont olyan egyezményt szeretnénk kötni, amely biztosítja a kereskedelem folytatását. Fontos kérdés, hogy miként fogunk tudni üzletelni Írországgal a jövőben. Persze nem beszélhetünk a kilépés utáni részletekről addig, amíg nem egyezünk meg általánosságban, milyen jövőt szeretnénk. Mind az embereknek, mind az üzleti szférának biztonságra és bizonyosságra lenne szüksége, hogy tudják, mi lesz 2019. március 29-e – a brit uniós tagság várható megszűnésének napja – után. Ezért kellene elkezdenünk beszélni a jövőről már most.
– Említette a bizonytalanságot és azt is, hogy az állampolgárok jogainak védelmében közel állnak a megegyezéshez. Mit tud mondani az Egyesült Királyság az ott élő magyaroknak a tárgyalás jelen szakaszában?
– Először is, nagyon erős üzenetet küldött nekik May asszony és kormánya: azt szeretnénk, ha az uniós, így a magyar állampolgárok és családjaik Nagy-Britanniában maradnának. Értékeljük az országunk sikereihez való hozzájárulásukat. Senki nem kéri vagy követeli a magyaroktól és más uniós állampolgároktól, hogy hagyják el az országunkat, amikor kilépünk az EU-ból. Azok, akik a kilépéskor már legalább öt éve nálunk élnek (azaz 2014 márciusa előtt érkeztek legálisan az országba), könnyedén folyamodhatnak majd az úgynevezett letelepedett státuszért. Akik később érkeztek, nem kell elmenniük, hanem kivárhatják az öt évet, és akkor igényelhetik. Azaz ha most érkeznek hozzánk, várnak öt évet, és megkaphatják a letelepedett státuszt. A javaslatunk szerint az uniós állampolgárok a kilépésünk utáni átmeneti időszakban is jöhetnének hozzánk legálisan dolgozni és élni, csupán regisztrálniuk kellene – erre jelenleg még nincs szükség, csak a kilépés után lenne. Tudom, hogy sokan aggódnak, mi fog történni velük, mit kell tenniük. Még egyszer leszögezném:
a magyaroknak nem kell elhagyniuk Nagy-Britanniát, amikor az kilép az Európai Unióból, szívesen látjuk őket, és jelenleg nem is kell tenniük semmit, csak a brexit után kell letelepedett státuszért folyamodniuk.
Egyébként a kétévesre tervezett átmeneti időszak végét követően új bevándorlási rendszert vezethet be az Egyesült Királyság. Sok éve vitatkoznak arról az emberek, hogy a kanadai vagy ausztrál modellt kellene-e követni. Akárhogy is, lesz valamilyen rendszer, amellyel továbbra is befogadhatunk tehetséges és képzett embereket az Egyesült Királyságban – rájuk van szükségünk. Ez nem fog változni, Nagy-Britannia továbbra is a bevándorlás országa lesz, de befolyásolnunk kell az érkezők számát. Éppen ezért May asszony egy új bevándorlási rendszer kidolgozására kérte fel ősz elején az úgynevezett migrációs tanácsadó bizottságot, amelyben e kérdés szakértői ülnek. Valószínűleg jövő év decemberére készülnek majd el javaslatukkal.
– Mit várhatunk az Európai Tanács december 14–15-i ülésétől?
– Remélhetőleg az európai tagállamok vezetői egyetértenek majd abban, hogy jelentős előrelépés zajlott eddig a kilépés tekintetében, és januárban megkezdődhet a tárgyalás második szakasza a jövőbeni kapcsolatokról. Ambiciózus, erős partnerséget szeretnénk az Európai Unióval, és minél hamarabb elkezdhetünk erről egyeztetni, annál jobb.
– Még egy utolsó kérdés a brexitről. A Survation közvélemény-kutató nemrég közzétett egy felmérési eredményt, amely szerint a brit választópolgárok fele szeretne népszavazást a kilépésről szóló törvényről. Van ennek realitása?
– A felmérések különböznek, van, amelyik azt mondja, a többség szeretne referendumot, van, amelyik ennek ellenkezőjét hozza ki. A valóságban azonban sem a kormánypárt, sem a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt nem beszél arról, hogy második népszavazást kellene tartani a kérdésben. A parlament szavaz majd a kilépésről szóló törvényről. Nagy-Britanniában nincs erős hagyománya a referendumoknak, nem úgy, mint Svájcban, ahol kis túlzással minden hétvégén szavaznak. A brexitreferendum eredménye világos volt, elhagyjuk az Európai Uniót. A júniusi előre hozott választáson pedig 85 százalék szavazott olyan pártokra, amelyek kijelentették, hogy végrehajtják a népszavazás eredményét. Éppen ezek miatt személyes véleményem szerint
jelenleg nagyon csekély az esélye annak, hogy legyen újabb népszavazás a kérdésben.
– Végezetül kicsit más témák. Harry herceg elveszi Meghan Markle-t. Sokak szerint ez újabb jele a királyi család liberalizmusának, azt követően, hogy több régi örökösödési szabályt is módosítottak. Mit gondol, valóban egyre liberálisabbá válik a királyi család Nagy-Britanniában?
– A brit királyi család egy modern királyi család. Fontos, hogy egy ország intézményei együtt fejlődjenek a társadalommal. Nagy-Britannia egy nyitott, demokratikus, szabad és liberális társadalom, multikulturális ország vagyunk, amire büszkék is vagyunk. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a brit királyi család is fejlődött, már nem a 18-19. században gyökerezik minden rájuk vonatkozó szabály. 21. századi királyi családunk van, és ez is lehet az oka annak, hogy a 21. századi brit emberek még mindig erősen kötődnek a famíliához. Nagyon szeretik Vilmos herceget, Harry herceget, a királyi család és a királynő nagyon népszerű. Szóval fontosnak tartom, hogy a társadalom fejlődését az azt körülvevő intézmények is kövessék – legyen szó a parlamentről, az igazságszolgáltatásról, a kormányról vagy éppen a királyi családról.
– Ha már a család modernségéről volt szó: Harry és Vilmos hercegek szerepelnek az új Csillagok háborúja-filmben, Az utolsó Jedikben, amelynek nagy részét az Egyesült Királyságban készítették, és amely ezen a héten érkezik a mozikba. Szereti?
– Persze, bár nem vagyok Star Wars-függő, a klasszikus trilógia filmjeit mind láttam, de az előzményfilmekből nem mindegyiket. A valaha készített legjobb filmek között vannak, amelyeket nagyrészt britek készítettek, és rendkívül sikeres.
– Van esetleg kedvenc szereplője vagy idézete?
– Igen, talán R2–D2, nem azért, mert emlékeztetne egy barátomra (nevet). Szeretem Obi-Wan Kenobit, C–3PO-t, aki viszont tényleg olyan, mint egy külügyes barátom. Remek karakterek. Kedvenc mondat? Talán Han Solótól a „Never tell me the odds”. (A magyar szinkronos változatban „Mellőzd a számokat!” került a filmbe, pontosabb jelentése nagyjából ez: sose mondd el, milyenek az esélyek – a szerk.)
Szeretem azt a gondolatot, hogy nem számít, mennyire nagy is a kihívás, meg tudunk felelni annak.
– Ez fontos a brexittárgyalások esetében is.
– (nevet) Igen, abszolút. Van egy kihívás, amellyel meg tudunk küzdeni. Szóval van egy brexit-üzenete Han Solónak, a nagy túlélőnek.
Huzavona a brexit körül
Nem egyszerű megjósolni, milyen feltételekkel hagyhatja el az Egyesült Királyság az Európai Uniót, merthogy miután pénteken Theresa May brit miniszterelnök mérföldkőnek számító egyezményt írt alá – mely kizárja az írországi fizikai határ újbóli bevezetését, és garantálja az uniós munkavállalók jogait –, a kilépési tárgyalásokért felelős miniszter vasárnap már arról beszélt, hogy a dokumentum nem is kötelező érvényű. David Davis a BBC vasárnapi műsorában mindössze „szándéknyilatkozatnak” nevezte az egyezséget, és leszögezte, hogy országa nem fogja kifizetni a kilépésért cserébe Brüsszel által benyújtott számlát, ha nem sikerül kereskedelmi egyezményt kötniük az Európai Unióval. Ennek ellenére, vagy éppen ezért Davis egyébként nyugtatta a kedélyeket, mondván a pénteken aláírt dokumentummal „drámaian csökkent” annak a kockázata, hogy a szigetország átfogó kereskedelmi egyezmény nélkül lép ki az Európai Unióból, és így annak a kockázata is mérséklődött, hogy az EU-val folytatott brit kereskedelemre a brexit után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnek életbe. Az MTI ismertetése szerint a WTO-szabályozás alapján vám-, illetve nem vámjellegű akadályok emelkednének az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti, évente csaknem 640 milliárd euró értékű, jelenleg teljesen vámmentes kereskedelmi forgalom elé. (MN)
