Csütörtökön döntött az amerikai Federal Communications Commission (FCC) a 2015-ben hozott, az országban netsemlegességet biztosító szabályozás visszavonásáról. A szavazáson a szövetségi kommunikációs ügyek szabályozásáért felelős bizottság két demokrata tagja a visszavonás ellen, a három republikánus tag pedig mellette szavazott.
A 2015-ben hozott szabályozás a telefonszolgáltatókra vonatkozó egyes szabályokat vonatkoztatta az internetszolgáltatókra is. Az akkor demokrata párti többségű kommunikációs bizottság 2015 februárjában fogadta el a hálózatsemlegességet, az internet szabadságát és nyitottságát szavatolni hivatott szigorú szabályokat, amelyek megtiltják a szélessávú internet szolgáltatóknak, hogy leállítsák vagy lassítsák a hozzáférést tartalmakhoz, vagy fizetség ellenében egyes tartalomszolgáltatókat olyan előnyben részesítsenek, amelynek eredményeként azok szolgáltatásai másokénál gyorsabban juthatnának el a fogyasztóhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindenki ugyanazokkal a feltételekkel, ugyanolyan sebességgel érhette el az összes interneten megjelenő tartalmat.
A bizottság republikánus elnöke, Ajit Pai szerint semmi szükség nem volt a 2015-ös változásokra, hiszen nem éltek az amerikaiak valamiféle digitális disztópiában, jól működött azelőtt is a rendszer. Szerinte az alapvető probléma nem az volt, hogy az internetszolgáltatók befolyásolták volna bizonyos oldalak elérését, hanem hogy sokaknak az internethez magához nem volt hozzáférése. Pai szerint a szabályozás visszavonása erősíti a versenyt, ez pedig jót tehet az állampolgároknak, ugyanis a hálózatsemlegesség eltántorítja az internetszolgáltatókat azoktól a beruházásoktól, amelyek révén jobb és gyorsabb hálózati elérést biztosítanak az ügyfeleknek.
A szabályozás visszavonását komoly nyilvános vita előzte meg, az FCC honlapján a nyilvános vita szakaszában 22 millió vélemény érkezett; Amerika-szerte pedig több száz tüntetést tartottak az elmúlt időszakban a várható döntés ellen. Az ellenzők szerint éppen az egészséges verseny szempontjából hátrányos a szabályozás megszüntetése, hiszen az internetszolgáltatók némelyikének vannak internetes tartalmakat gyártó cégeik.
A Verge cikke egy példával illusztrálja a félelmeket: mi lett volna, ha a Netflix indulásakor az internetszolgáltatók a saját hasonló streaming-szolgáltatásukat úgy ajánlották volna, hogy a használatuk nem számít bele az adatforgalomba? Ebben az esetben valószínűleg a tévézést-mozizást forradalmasító szolgáltatás nem terjedhetett volna el.
A döntés kritikusai attól tartanak, hogy az ehhez hasonló új kezdeményezések sikkadhatnak el a piacaikat védő internetszolgáltatók lépései miatt, vagy azért, mert a gyorsabb hozzáférésért kért díjat nem tudják kifizetni. Ezt most már nem fogja akadályozni semmiféle szabályozás. Mindössze annyira kötelezik a szolgáltatókat, hogy nyilvánosan tegyék közzé, ha valamilyen céget vagy szolgáltatást előnyben részesítenek.
Eric Schneiderman, New York állam főügyésze közölte, hogy mintegy húsz szövetségi állam nevében megtámadja a bizottság döntését. Bírósági eljárást helyezett kilátásba a legjelentősebb amerikai polgárjogi szervezet, az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU), míg az olyan nagy tartalomszolgáltatókat tömörítő csoport, mint a Facebook és az Alphabet, mérlegeli a jogi lehetőségeket.
