Mintegy negyven szíriai ellenzéki csoport közös közleményben utasította el hétfőn részvételét a január 29–30-ára kiírt, az oroszországi Szocsiba szervezett, Szíriai Nemzeti Párbeszéd Kongresszusa nevű orosz kezdeményezésű békekonferencián. Oroszország egy lépéssel sem járult hozzá a szíriaiak szenvedésének enyhítéséhez, és nem gyakorolt semmilyen nyomást a rezsimre annak érdekében, hogy valamilyen megoldás irányába előrelépés történjen – fogalmaztak a közleményben. Oroszországot agresszornak nevezték, amely háborús bűncselekményeket követett el a szíriaiak ellen. Haderejével a rezsim mellé állt, politikai védelemben részesítette, és hét éven át akadályozta, hogy az ENSZ elítélje Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét – hangsúlyozták.
Megfigyelők szerint Moszkva az utóbbi évben kezébe vette a szíriai konfliktus rendezését, hogy – kritikusok szerint – saját szájíze szerint alakítsa ki a háború utáni Szíriát. Az Aszadot támogató Oroszország az ugyancsak Damaszkusszal szövetséges Iránnal és a korábban Aszad távozását követelő Törökországgal a kazahsztáni Asztanában több béketárgyalást is levezényelt. Több forduló után Moszkva bejelentette a Szocsiban esedékes Szíriai Nemzeti Párbeszéd Kongresszusának elnevezett, egy új alkotmány felvázolását, s ennek folyamatába a közel-keleti ország összes nemzeti és politikai csoportjának bevonását célul kitűző békekonferenciát. A szíriai konfliktus rendezéséről párhuzamosan két tárgyalási folyamat is zajlik: az egyik Genfben, az ENSZ égisze alatt, a másik Asztanában. Az elnök mindkét tárgyalási folyamatban képviselteti magát, az ellenzék részéről más-más csoportok vesznek részt a genfi és asztanai tárgyalásokon. A kazah fővárosban látszólag előrehaladás történt, az ENSZ közvetítésével Genfben rendezett béketárgyalásoknak azonban több fordulója is zátonyra futott.
A világszervezet égisze alatt zajló genfi tárgyalásokon az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015 decemberében elfogadott 2254-es számú határozatának megfelelően próbálnak előrelépést elérni a szíriai politikai átmenetről. A dokumentum értelmében a polgárháború dúlta közel-keleti államban fél éven belül egységkormányt kellene felállítani, új alaptörvényt kidolgozni, illetve másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást tartani az ENSZ felügyelete alatt.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy a szocsi kongresszusra milyen ellenzéki csoportokat hívtak meg, és Moszkva, Ankara és Teherán egyáltalán hol húzza meg a választóvonalat a terroristák és az ellenzéki felkelők besorolása között. Bírálók szerint a szocsi konferenciára az orosz, iráni és török, illetve a damaszkuszi érdekeknek megfelelő ellenzékieket hívják meg, más, Szíriában is jelen lévő csoportokat pedig katonai erővel fognak „meggyőzni”.
