Rendkívüli ülést tart az ENSZ 193 tagállamot számláló közgyűlése csütörtökön, hogy szavazzon arról a határozattervezetről, amely felszólítja Donald Trump amerikai elnököt a Jeruzsálem státusára vonatkozó döntésének visszavonására – tudósít az MTI.
A rendkívüli ülés összehívására azután került sor, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státusára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A megvétózott határozattervezet azt követelte volna Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státusára vonatkozó döntését, mellyel elismerte a várost Izrael fővárosának.
Trump december 6-ai döntése nyomán mindennaposak a tüntetések a palesztin területeken, és nemcsak az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országok, de Washington számos szövetségese is elítélte az amerikai elnök határozatát.
A dokumentumot a tanács tizenöt tagja közül tizennégy támogatta.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött közölte: reméli, hogy a közgyűlés elé terjesztett határozattervezet „elsöprő támogatottságot” fog élvezni. Az ENSZ-közgyűlés döntése jogilag nem kötelező, de komoly politikai súlya van.
Egy 1950-ben elfogadott határozat értelmében össze lehet hívni az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülését, hogy javaslatokat tegyenek tagországoknak kollektív fellépés céljából, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa ebben kudarcot vallott.
A világszervezet fennállása óta az ENSZ-közgyűlés mindössze tíz rendkívüli ülését hívták össze, legutóbb 2009-ben Kelet-Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében. A csütörtöki ülés ennek a lassan nyolc évvel ezelőtti gyűlésnek a folytatása lesz – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Szakértők, sőt ENSZ-diplomaták szerint is nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok élni fog vétójogával a BT-ben, az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint a határozat arab és muszlim támogatóinak a célja inkább az volt, hogy megmutassák: Trump döntését globális szinten ellenzik.
Az amerikai ENSZ-nagykövet sértésnek minősítette a határozattervezetet, amit szerinte Washington nem fog elfelejteni. Nikki Haley szerint az ENSZ rákényszerítette az Egyesült Államokat a vétóra, mindössze azért, mert élt döntési jogával arról, hogy hova helyezi nagykövetségét.
Jeruzsálem sorsa a palesztin–izraeli konfliktus jelenleg legkényesebb pontja. Izrael örök és oszthatatlan fővárosaként tekint a szent városra, amit a nemzetközi közösség nem ismer el. A palesztinok a keleti, Izrael által megszállt, majd annektált részét tennék meg leendő államuk fővárosának. A zsidó állam az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jeruzsálem arabok lakta részét.
May megerősítette: London ellenzi Jeruzsálem elismerését
Theresa May brit miniszterelnök kedden személyesen is megerősítette Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében, hogy London ellenzi Jeruzsálem elismerését Izrael fővárosaként.
A Downing Street esti tájékoztatása szerint May és Trump a telefonban megvitatta a Jeruzsálem ügyében kettőjük által elfoglalt eltérő álláspontokat, és egyetértett annak fontosságában, hogy az Egyesült Államok álljon elő új megbékélési javaslatokkal.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője alig burkolt utalást tett arra is, hogy May óvta Trumpot a további egyoldalú kezdeményezésektől ebben az ügyben, mondván: a beszélgetés során a brit kormányfő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az amerikai rendezési erőfeszítéseknek el kell nyerniük a nemzetközi közösség támogatását is.
London már Trump december elején bejelentett döntése után közvetlenül a két szoros szövetséges kapcsolatában szokatlanul erőteljes nyilatkozatban adott hangot annak a véleményének, hogy a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. (MTI)
A jordán király és a pápa is veszélyesnek tartja Trump döntését
Ferenc pápa kedden fogadta II. Abdalláh jordániai királyt. A találkozón a katolikus egyházfő és a hasemita királyság uralkodója egyetértett abban, Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, veszélyes a közel-keleti békefolyamatra nézve.
Mintegy húszperces magánbeszélgetésük során a Vatikán közlése szerint szót ejtettek „a béke és stabilitás elősegítéséről a Közel-Keleten, különös tekintettel a jeruzsálemi kérdésre, illetve a hasemita uralkodónak a kegyhelyekkel kapcsolatos védnöki szerepére”. A jordániai uralkodóház ugyanis az egyik legfontosabb muszlim szentély, a Mecsetek tere védnöke az Izrael által 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben.
Trump december 6-án jelentette be döntését, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti át. Ferenc pápa akkor a város jogállása status quójának tiszteletben tartására szólított fel, mondván, hogy az újabb feszültségek a Közel-Keleten tovább szíthatják a világ konfliktusait. Jordánia jogilag semmisként utasította el az amerikai elnök döntését, mert szerinte csak bebetonozza Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállását. (MTI)
