Jó nap az íreknek, elkerülhető lett a „kemény határ”

Van, amikor olyannak is örülni kell, hogy nem épül „vasfüggöny” Írország és Észak-Írország között. A brexit ír szemmel.

– Tehát nem vész el az 1998-as nagypénteki egyezmény?
– Ez nemzetközi szerződés az ír és a brit kormány között, ez szabályozza észak és dél, illetve bizonyos értelemben kelet és nyugat, vagyis Nagy-Britannia és az egész ír sziget viszonyát. Ezért mondtuk mindig, hogy csak akkor lehet a tárgyalások második fejezetébe lépni, ha ezt a kérdést sikerült rendezni. Most kellett megoldani a kérdést, nem akkor, amikor már Nagy-Britannia és az unió jövőbeli viszonyáról tárgyalunk.

– Írország hogy látja a Fidesz-kormány külön utas uniós politizálását, az EU megújításának szükségességét?
– Ha a migrációs kérdés kezelésére utal, Írország máshogy kezelte a problémát, a menekültek áthelyezéséről szóló 2015. szeptemberi uniós döntést elfogadtuk. Értjük, hogy például Magyarországnak, a visegrádi országoknak más a véleménye, tehát a párbeszédet fenn kell tartani, és a 27 tagállamnak maximális konszenzusra épülő, közös döntéseket kell hozni, amelyek érintik a migráció külső és belső aspektusát és a tagállamok közötti szolidaritást. Európa jövőjét illetően pedig azt tartjuk a legjobb útnak, hogy a pénzügyi harmonizációt és a digitális piacot ki kell teljesíteni, mert a gazdasági fejlődést ez segíti. De például uniós szerződésmódosítást vagy a teljes monetáris uniót – mint azt Emmanuel Macron francia elnök javasolta – nem támogatnánk.

– A többsebességes Európát támogatják?
– Már ma is a soksebességes Európánál tartunk, mert van Schengen és van eurózóna. De az a lényeg, hogy ha a tagországok szorosabb együttműködést szeretnének, ezt megtehetik, ugyanakkor megértjük azokat az országokat is, amelyeket frusztrál a több sebesség. Az EU átfogó jövőjét illetően a szorosabb együttműködés elősegítése, a védelmi és biztonsági témák közös megoldása a cél.

– Nem sértődött meg Írország, hogy nem kapta meg az Európai Bankhatóságot Londontól? Mert Európa keleti fele megsértődött, hogy nem kapott semmit. Látható ebben is a kelet–nyugati megosztottság?
– A gazdasági felzárkóztatás fontos, a kelet–nyugati különbségek felszámolása uniós érdek, épp ezért megértettük, hogy a keleti, új tagállamok maguknak szerették volna az ügynökségeket. (Az EBA mellett a gyógyszerügynökségről is döntött Brüsszel, előbbi Párizsba, utóbbi Amszterdamba költözik – a szerk.) Valóban érzékelhető egyfajta nézeteltérés a tagállamok között, de ezt én nem mondanám a Kelet és Nyugat közötti széthúzásnak. Az EU kohéziós politikájának megvalósítása jó eszköz a felzárkózás és a konvergencia elősegítésére.

– Az abortuszt teljes jogi tiltás alá helyező Írország jövőre abortuszügyben készül népszavazásra, egy felmérés szerint viszont az embereknek csak a 24 százaléka, tehát csak a kisebbség enyhítene a szabályozáson. Miért van akkor szükség erre?
– A népszavazás csak arról szól, hogy kivegyék-e az alkotmányból azt az életvédőnek nevezett passzust, hogy a nőnek és a meg nem született magzatnak egyforma joga van az élethez. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az abortusz legálissá válik. Egyébként igen szigorú feltételek mellett ma is engedélyezve van a terhesség-megszakítás az országban.