Huszonöt év után először demokrata jelölt, Doug Jones nyerte az alabamai szenátorválasztást a kétes hírű, republikánus Roy Moore-ral szemben. Így hiába is támogatta az utolsó pillanatban teljes mellszélességgel Donald Trump a kislányok molesztálásával vádolt Moore-t, Jones 49,5 százalékos győzelmével 51-49 arányúra csökkenhet a republikánusok többsége a szenátusban. Az eredmény azért is döbbenetes, mert a Dél szíveként is emlegetett államban évtizedek óta nem volt demokrata győzelem –Alabama stabilan vöröslött a térképen a republikánusok színeiben, egészen mostanáig.
Moore-ról az előválasztás után több kínos történet is napvilágot látott – rasszistaként és veszélyes zaklatóként ismerhette meg a világ a 70 éves jelöltet. Több nő is megosztotta a történetét az újságokkal, miszerint nagyjából 40 évvel ezelőtt az akkor harmincas éveiben járó ügyész szexuálisan zaklatta őket – Moore legfiatalabb áldozata a történtek idején állítólag még csak 14 éves volt. A republikánus jelölt akkor is óriási felháborodást keltett, amikor azt mondta, hogy illegálissá kellene tenni a homoszexualitást, és hogy a muszlim embereknek nincs helyük a Kongresszusban. És persze az utolsó pillanatokban Moore feleségének, Kaylának a felszólalása sem segített a jelölt amúgy is süllyedő hajóján, amikor antiszemitizmusként értelmezett megjegyzéseket tett a nyilvánosság előtt, amikor ennek éppen ellenkezőjét próbálta volna bizonygatni a szavazóknak.
De nem a bizarr zaklatási történetek és a kínos beszédek az egyedüli okai a republikánus szenátorjelölt csúfos vereségének – idén ugyanis 30 százalékos volt a fekete szavazók aránya az összes szavazó között, ami jelentős növekedés az előző választásokhoz képest. Az afroamerikai választópolgárok 96 százaléka pedig a demokrata jelöltre, a 63 éves Jonesra voksolt. Emellett pedig a pártváltás jelensége is jócskán észlelhető volt – a fehér értelmiségiek között igencsak megnőtt a kék színekben induló szenátorjelöltre szavazók aránya Alabamában.
Az Egyesült Államok legkonzervatívabb részén aratott demokrata győzelem pillangóeffektusa az elnöki agendában mutatkozik majd meg elsőként. Két szavazatra csökkent ugyanis a republikánusok fölénye a szenátusban, ami jócskán megnehezítheti a republikánus javaslatok, köztük Trump ötleteinek kivitelezését a törvényhozáson. Az elnök egyébként feltűnően kerülte a közös fényképezkedést és megjelenést a népszerűtlen jelölttel – ebből arra lehet következtetni, hogy a republikánus párton belül már jó ideje fel voltak készülve a vereségre. De nem csak Trump nem vállalt közösséget Moore-ral a párton belül, a nemrég megválasztott alabamai kormányzó, Kay Ivey is úgy kommentálta a szenátorjelöltről felröppenő híreket, hogy „nem akar ítélkezni, amíg ki nem derül az igazság, de ha kiderül, az alabamaiaknak joguk van megtudni és az alapján meghozni a döntést a szavazatukkal kapcsolatban”.
A következő nagy megmérettetések a 2018-as félidős választások lesznek majd (amikor nem elnökválasztás lesz, csak szenátusi és kongresszusi). Amit már eddig is sejteni lehetett, de Moore bukása után egyre biztosabbnak tűnik, az az, hogy az elnök népszerűtlensége miatt a félidős választások után a kongresszus mindkét házában a demokraták kerülnek többségbe. Trump egyre gyűrűző botrányai nyomán elképzelhető, hogy az Egyesült Államok más részén is kékes színbe borul majd a térkép. Az alabamai eredmény után Arizonára és Nevadára irányul a figyelem a szenátusi erőviszonyokat illetően: ezekben a szövetségi államokban képzelhető el újabb fordulat a demokraták javára.
