Nincs az a nyomás, amely miatt Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen – így vezette fel kedden Aleksandar Vucic szerb államfő a találkozót, amelyen orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a két ország számára kulcsfontosságú ügyekről. A mostani vizit jól illeszkedik Szerbia külpolitikájába, amelynek hosszú évek óta az egyik legfontosabb eleme a Nyugat és Oroszország közti egyensúlyozás.
Mielőtt Vucic Moszkvában tárgyalt volna, a nyugat-balkáni országok vezetői Federica Mogherininak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására munkavacsorán vettek részt Brüsszelben, ezen a szomszédságpolitikáról, az országok közötti együttműködésről, az államok európai integrációjáról és a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről volt szó. A Deutsche Welle szerint Mogherini részletekbe menően kívánta tájékoztatni a nyugat-balkáni államok vezetőit az EU bővítési terveiről: ezek szerint Szerbia 2025-ig válhat az unió teljes jogú tagállamává.
Vucic moszkvai látogatását ugyanakkor jóval nagyobb figyelem övezte déli szomszédunknál. A szerb média már korábban megírta, hogy a tárgyalások középpontjában az orosz–szerb „stratégiai partnerség” fejlesztése áll majd, amelynek kapcsán egy sor kérdést megoldanak. Ennek egyik legfontosabb eleme a gázszállítások rendezése 2019 után, balkáni szomszédunknál ugyanis egyre nagyobb a kereslet az energiahordozóra.
A mostani találkozón a két fél megállapodott, hogy eltörlik a 2012-ben aláírt szerződésnek azt a pontját, amelynek értelmében az országba érkező orosz gázt csak Szerbiában adhatják el. Hasonlóan fontos kérdés a két ország közti haditechnikai együttműködés, amely eddig is gyümölcsöző volt: a nyáron kötött végleges megállapodásnak megfelelően Szerbia összesen hat használt, de felújított MiG-29-es harci gépet kapott. A vadászgépeket Belgrád ajándékba kapta Moszkvától, és csak a körülbelül 185 millió eurót kitevő felújítási munkálatokat kellett kifizetnie. A szerb kormányközeli sajtótermékek ráadásul már korábban megírták, hogy amennyiben Szerbia garantálná, hogy nem lép be a NATO-ba, Moszkva jóváhagyná az Sz-300 típusú orosz nagy hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer szállítását. Annak következtében, hogy Szerbia – az uniós országokkal ellentétben – nem vetett ki szankciókat Oroszországra a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt, a két ország közti kereskedelem már eddig is szárnyalt. Most viszont arra számítanak, hogy a jövő évben még nagyobb lesz az áruforgalom, ráadásul további orosz vállalatok is érkeznének az országba.
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Ami a politikai kérdéseket illeti, a találkozó után Putyin kijelentette: Oroszország továbbra is kiáll Szerbia szuverenitása és területi integritása mellett. Ennek jegyében jelezte, Koszovó kapcsán tiszteletben fogja tartani a Belgrád és Pristina közti párbeszéd nyomán született megoldást. Az elemzők szerint így a mostani találkozó újabb jele annak, hogy Szerbia továbbra sem kívánja feladni a nagyhatalmak közötti egyensúlyi politikát.
