Annak következtében, hogy a megtermelt agrártermékek többségét nyersanyagként értékesíti, a feldolgozott árut pedig külföldről szerzi be az ország, karácsony közeledtével például az ünnepi asztalra kerülő sertéshús ötven, továbbá a baromfihús harminc százaléka importból származik. De hasonlóképpen külföldi a romániai piacon értékesített liszt, tojás, alma, paradicsom és tej jelentős hányada. A Maszol.ro erdélyi portál beszámolója szerint például a romániai tejfeldolgozó üzemek az országban megtermelt tej mindössze negyedét vásárolják fel, az importált tejnek pedig közel fele Magyarországról érkezik. Tavaly 97,3 millió euró értékben importáltak nyers vagy feldolgozott tejet a romániai cégek, míg a kivitel értéke csak 31,2 millió euró volt. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországról érkezett Romániába az importált tej és tejtermék 43 százaléka; magyarországi tejet és tejterméket 42,1 millió euró, lengyel tejet és tejterméket pedig 8,9 millió euró értékben importáltak a román cégek. Szakértők szerint az ország nagy hátránya, hogy elmaradtak az elengedhetetlen beruházások az agráriumban, a termelők pedig nem szövetkeznek, így nem képesek nagyobb mennyiségben biztosítani az árut például az áruházláncoknak.
– A jelentős búzatermés, valamint a romániai pék- és malomiparban eszközölt fejlesztések ellenére ott tartunk, hogy sok esetben még az alapvető cikkeket, sőt a kenyeret is importáljuk, fagyasztva. Ez megengedhetetlen – érzékeltette a helyzetet Emil Dumitru, a PRO Agro termelői szövetkezet elnöke. Magyar Lóránd parlamenti képviselő úgy véli, Romániának csökkentenie kell a gabonaexportot, és növelnie kell az előállított élelmiszer mennyiségét, ugyanakkor az államnak hangsúlyos támogatásban kell részesítenie az állattenyésztést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mezőgazdasági szakpolitikusa által előterjesztett törvénytervezet értelmében a bukaresti agrártárca évente 360 millió eurót különítene el a költségvetésből annak érdekében, hogy fellendítse az országban a sertéstenyésztést.
