A bukaresti hatóságok belföldi termékek előnyben részesítését célzó próbálkozásai ellenére egyre nagyobb mértékben árasztja el a romániai piacot az importélelmiszer. Bár az ország gabonatermelése és -exportja hosszú évek után ismét kiugróan magas, a végtermékek előállítása terén Románia nagyon rosszul áll, és az élelmiszer-kereskedelmi deficitje immár megközelíti az egymilliárd eurót.
A jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező Románia évtizedeken keresztül előszeretettel hangoztatta, hogy egész Európát képes ellátni gabonával és élelmiszerrel. Szakértők szerint ezt a hiedelmet elsősorban a kommunista propaganda terjesztette, az akkori, a belföldi termelést jóformán teljes mértékben a kivitelnek alárendelő bukaresti hatóságok pedig mesterségesen felduzzasztották a termésre és az exportra vonatkozó adatokat. És miközben az ország szinte mindent megtermelt, az erőltetett kivitel miatt a kommunizmus évtizedeiben a lakosság jelentős része az alapélelmiszerekhez sem jutott hozzá, sőt sokan éheztek. Mára annyiban változott a helyzet, hogy a folyamatosan emelkedő gabonatermelés ellenére a romániai lakosság egyre többet fogyaszt importból. Az ország mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelmi deficitje az év első nyolc hónapjában megkétszereződött a tavalyi év hasonló időszakához képest, és meghaladta a 820 millió eurót. A jelzett időszakban Románia 3,8 milliárd euró értékben exportált élelmiszer-ipari termékeket (5,1 százalékkal többet, mint 2016 első nyolc hónapjában), eközben az import tizenöt százalékkal, 4,6 milliárd euróra emelkedett. Ekkora értékben eddig még soha nem érkezett külföldi élelmiszer a román piacra. Az exportált termékek mintegy húsz százalékát a búza teszi ki, amiből idén 4,2 millió tonnát értékesítettek külföldön, némileg kevesebbet, mint tavaly. Megjegyzendő, hogy a román agrárium idén rekordbúzatermést, 27 millió tonnát produkált, ugyanakkor a 14,5 millió tonnás kukorica- és 3,1 millió tonnás napraforgótermésével jó eséllyel az élre ugorhat az európai ranglistán.
Annak következtében, hogy a megtermelt agrártermékek többségét nyersanyagként értékesíti, a feldolgozott árut pedig külföldről szerzi be az ország, karácsony közeledtével például az ünnepi asztalra kerülő sertéshús ötven, továbbá a baromfihús harminc százaléka importból származik. De hasonlóképpen külföldi a romániai piacon értékesített liszt, tojás, alma, paradicsom és tej jelentős hányada. A Maszol.ro erdélyi portál beszámolója szerint például a romániai tejfeldolgozó üzemek az országban megtermelt tej mindössze negyedét vásárolják fel, az importált tejnek pedig közel fele Magyarországról érkezik. Tavaly 97,3 millió euró értékben importáltak nyers vagy feldolgozott tejet a romániai cégek, míg a kivitel értéke csak 31,2 millió euró volt. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországról érkezett Romániába az importált tej és tejtermék 43 százaléka; magyarországi tejet és tejterméket 42,1 millió euró, lengyel tejet és tejterméket pedig 8,9 millió euró értékben importáltak a román cégek. Szakértők szerint az ország nagy hátránya, hogy elmaradtak az elengedhetetlen beruházások az agráriumban, a termelők pedig nem szövetkeznek, így nem képesek nagyobb mennyiségben biztosítani az árut például az áruházláncoknak.
– A jelentős búzatermés, valamint a romániai pék- és malomiparban eszközölt fejlesztések ellenére ott tartunk, hogy sok esetben még az alapvető cikkeket, sőt a kenyeret is importáljuk, fagyasztva. Ez megengedhetetlen – érzékeltette a helyzetet Emil Dumitru, a PRO Agro termelői szövetkezet elnöke. Magyar Lóránd parlamenti képviselő úgy véli, Romániának csökkentenie kell a gabonaexportot, és növelnie kell az előállított élelmiszer mennyiségét, ugyanakkor az államnak hangsúlyos támogatásban kell részesítenie az állattenyésztést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mezőgazdasági szakpolitikusa által előterjesztett törvénytervezet értelmében a bukaresti agrártárca évente 360 millió eurót különítene el a költségvetésből annak érdekében, hogy fellendítse az országban a sertéstenyésztést.
