Ne legyen kétsebességes Európa, szólított fel az új lengyel kormányfő

Mateusz Morawiecki kormányprogramját ismertetve kiállt a nemzetállamok és a nemzeti tőke támogatása mellett.

Lengyelország nem fogadja el a kétsebességes Európát, nem fogadja el, hogy a földrészt jobb és rosszabb államokra osszák – jelentette ki parlamenti programbeszédében Mateusz Morawiecki kinevezett lengyel miniszterelnök.

„Vízválasztóhoz érkeztünk az európai projektben és az egész globális gazdaságba” – mondta, hozzátéve: érvényüket vesztették azok a mítoszok, hogy a tőkének nincs nemzetisége, hogy jók az egyenlőtlenségek, hogy az ipar valamiféle 19. vagy 20. századi maradvány, vagy hogy az államnak nincs haszna többé.

Helytelennek nevezte a kétsebességes Európa eszméjét.

„Nem akarjuk ( ) az újbóli megosztást, egyesek lemaradását, nem egyezünk bele abba, hogy Európát jobb és rosszabb államokra osszák” – jelentette ki Mateusz Morawiecki.

Síkraszállt a nemzetállamok további szerepe mellett.

„A lengyel elem tökéletesen beleillik az európai puzzle-ba, de a nem megfelelő oldalról vagy erővel beilleszteni nem szabad” – figyelmeztetett.

„Külpolitikánk az államérdek politikája” – jelentette ki, utalva Lengyelország tagságára a G20 csoportban, továbbá arra a törekvésre, hogy Lengyelország „az EU építésze” akar lenni, hozzá akar járulni a NATO és az EU tevékenységének összehangolásához, a visegrádi csoporton és a Három Tenger Kezdeményezésen belüli együttműködés „konszolidációjához”. Lengyelország fő szövetségesének az Egyesült Államokat nevezte.

Morawiecki úgy vélte, Európának arra van szüksége, hogy visszatérjen a valódi értékekhez, mert azok az értékek, amelyekről ma beszélnek, egyre gyakrabban a hagyományos értékek, a természetjog tagadását jelentik.

Lengyelország az egységes Európát a tolerancia és a demokrácia történelmi hagyományával gazdagítja, mai gazdasági és társadalmi berendezkedése pedig arra mutat példát Európának, hogy hogyan lehet összekapcsolni a társadalmi szolidaritást és a dinamikus gazdasági fejlődést – állapította meg.

Kormánya egyik fő feladatának a lengyel ipar további fejlesztését és újjáépítését nevezte.

A „virágzó gazdaságot” nevezte a „bőkezű” társadalmi programok előfeltételének. „Lengyelország nagy korszerűsítését akarjuk” – jelentette ki, kiemelve „a vállalkozó állam” modelljét, mely szerinte arany középutat jelent „a minimális állam és a nehézkes, bürokratikus állam között”.

Úgy vélte, a mai gazdaságpolitika dönt majd arról, hogy Lengyelország a jövőben a magas szintű technológiák gyártója vagy a külföldi cégek értékesítési piaca lesz-e. „Lengyelországot Európa logisztikai központjává akarjuk tenni” – jelentette ki. Az ezt célzó infrastrukturális beruházások között kiemelte a Lódz és Varsó között építendő központi repülőteret és a szomszéd országokat is ellátó gázszállítási csomópontot.

Az új kormányfő úgy értékelte: Lengyelországot az utóbbi 25 évben a külföldi tőke gyarmatosította, mivel a rendszerváltás után az ország a gazdaságban hibás modellt alkalmazott. „Öntudatos, nem pedig marginális szerepet akarunk” – jelentette ki. Véleménye szerint a „külföldi intézmények által a 90-es évek elején idetelepített” fogyasztói kapitalizmustól „a megtakarítások és a beruházások kapitalizmusára” kell áttérni.

Ígérete szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika keretében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a lengyel gazdáknak, ennek érdekében el akarják érni a Lengyelországra jutó uniós mezőgazdasági támogatásoknak az európai átlagra való emelését.

Kilátásba helyezte a kis- és középvállalkozások működésének adminisztratív feltételeit egyszerűsítő törvénycsomagot. E vonatkozásban utalt a megindított igazságügyi reformra is, fontosnak nevezve a hatékony, igazságos bíráskodást.

Nagyon fontosnak minősítette az egészségügy reformját is. A következő 10 év kiemelt programjának nevezte a tavaly elindított, olcsó önkormányzati bérlakások építését támogató programot.

Az európai migrációs válsággal kapcsolatban megismételte, hogy a menekültelosztási kvóta „be nem vált mechanizmus”.

Morawiecki „a kontinuitás kormányának” nevezte kabinetjét, s kilátásba helyezte: többek között folytatni fogja a múlt héten a kormányfői posztról lemondott Beata Szydlo nagyszabású családpolitikáját.

Mateusz Morawiecki kormányáról – mely januárig várhatóan a Szydlo vezette kabinetjével azonos összetételben dolgozik – éjfél körül tart bizalmi szavazást a lengyel szejm. Az új kormányfőt jelölő Jog és Igazságosság (PiS) párt abszolút többséget élvez az alsóházban, így nem kétséges, hogy az új kormány megkapja a parlament bizalmát.

Orbán Viktor és Angela Merkel is gratulált az új lengyel miniszterelnöknek

Magyarország és Lengyelország évezredes, közös felelősséget visel Európa békéjéért, szabadságáért és boldogulásáért – írta Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfőhöz címzett gratuláló levelében, melyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére. „Engedje meg, hogy ezúton gratuláljak Önnek a Lengyel Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez. Úgy vélem, együttes fellépéssel és szorosan együttműködve az európai színtéren olyan új lehetőségeket teremthetünk országaink számára, amelyek Közép-Európa sikeréhez is hozzájárulnak” – fogalmazott Orbán Viktor, aki kifejezte örömét, hogy a közös teendőkről, kihívásokról az Európai Tanács közelgő ülésének margóján személyesen is tudnak majd egyeztetni. „ Felelősségteljes munkájához, az Ön által vezetett lengyel kormány célkitűzéseinek megvalósításához sok sikert kívánok” – zárta levelét a magyar kormányfő.

Az Európai Uniónak (EU) és a NATO-nak is a hasznára válik a konstruktív német–lengyel együttműködés – írta Angela Merkel német kancellár Mateusz Morawieckinek a lengyel kormányfői kinevezéséhez gratuláló levelében. A német kormány sajtószolgálata által kedden nyilvánosságra hozott levélben a kancellár sok szerencsét és sikert kívánt a lengyel miniszterelnöknek a felelősségteljes munkájához, és kiemelte, hogy minden eddiginél „sokszínűbbek és élénkebbek” a német–lengyel kapcsolatok. A két szomszédos országot „szorosan összeköti az intenzív civil társadalmi, gazdasági és kulturális együttműködés”. A „bizalmon alapuló és konstruktív német–lengyel együttműködésből az EU és a NATO is profitál”, ezért „számomra kiemelt cél társadalmaink fejlett kapcsolatának ápolása és erősítése Önnel közösen” – írta Angela Merkel. Hozzátette, hogy örömmel várja személyes találkozásukat az EU tagországainak állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő brüsszeli tanácskozásán.