Ne legyen kétsebességes Európa, szólított fel az új lengyel kormányfő

Mateusz Morawiecki kormányprogramját ismertetve kiállt a nemzetállamok és a nemzeti tőke támogatása mellett.

MTI
2017. 12. 12. 19:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lengyelország nem fogadja el a kétsebességes Európát, nem fogadja el, hogy a földrészt jobb és rosszabb államokra osszák – jelentette ki parlamenti programbeszédében Mateusz Morawiecki kinevezett lengyel miniszterelnök.

„Vízválasztóhoz érkeztünk az európai projektben és az egész globális gazdaságba” – mondta, hozzátéve: érvényüket vesztették azok a mítoszok, hogy a tőkének nincs nemzetisége, hogy jók az egyenlőtlenségek, hogy az ipar valamiféle 19. vagy 20. századi maradvány, vagy hogy az államnak nincs haszna többé.

Helytelennek nevezte a kétsebességes Európa eszméjét.

„Nem akarjuk ( ) az újbóli megosztást, egyesek lemaradását, nem egyezünk bele abba, hogy Európát jobb és rosszabb államokra osszák” – jelentette ki Mateusz Morawiecki.

Síkraszállt a nemzetállamok további szerepe mellett.

„A lengyel elem tökéletesen beleillik az európai puzzle-ba, de a nem megfelelő oldalról vagy erővel beilleszteni nem szabad” – figyelmeztetett.

„Külpolitikánk az államérdek politikája” – jelentette ki, utalva Lengyelország tagságára a G20 csoportban, továbbá arra a törekvésre, hogy Lengyelország „az EU építésze” akar lenni, hozzá akar járulni a NATO és az EU tevékenységének összehangolásához, a visegrádi csoporton és a Három Tenger Kezdeményezésen belüli együttműködés „konszolidációjához”. Lengyelország fő szövetségesének az Egyesült Államokat nevezte.

Morawiecki úgy vélte, Európának arra van szüksége, hogy visszatérjen a valódi értékekhez, mert azok az értékek, amelyekről ma beszélnek, egyre gyakrabban a hagyományos értékek, a természetjog tagadását jelentik.

Lengyelország az egységes Európát a tolerancia és a demokrácia történelmi hagyományával gazdagítja, mai gazdasági és társadalmi berendezkedése pedig arra mutat példát Európának, hogy hogyan lehet összekapcsolni a társadalmi szolidaritást és a dinamikus gazdasági fejlődést – állapította meg.

Kormánya egyik fő feladatának a lengyel ipar további fejlesztését és újjáépítését nevezte.

A „virágzó gazdaságot” nevezte a „bőkezű” társadalmi programok előfeltételének. „Lengyelország nagy korszerűsítését akarjuk” – jelentette ki, kiemelve „a vállalkozó állam” modelljét, mely szerinte arany középutat jelent „a minimális állam és a nehézkes, bürokratikus állam között”.

Úgy vélte, a mai gazdaságpolitika dönt majd arról, hogy Lengyelország a jövőben a magas szintű technológiák gyártója vagy a külföldi cégek értékesítési piaca lesz-e. „Lengyelországot Európa logisztikai központjává akarjuk tenni” – jelentette ki. Az ezt célzó infrastrukturális beruházások között kiemelte a Lódz és Varsó között építendő központi repülőteret és a szomszéd országokat is ellátó gázszállítási csomópontot.

Az új kormányfő úgy értékelte: Lengyelországot az utóbbi 25 évben a külföldi tőke gyarmatosította, mivel a rendszerváltás után az ország a gazdaságban hibás modellt alkalmazott. „Öntudatos, nem pedig marginális szerepet akarunk” – jelentette ki. Véleménye szerint a „külföldi intézmények által a 90-es évek elején idetelepített” fogyasztói kapitalizmustól „a megtakarítások és a beruházások kapitalizmusára” kell áttérni.

Ígérete szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika keretében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a lengyel gazdáknak, ennek érdekében el akarják érni a Lengyelországra jutó uniós mezőgazdasági támogatásoknak az európai átlagra való emelését.

Kilátásba helyezte a kis- és középvállalkozások működésének adminisztratív feltételeit egyszerűsítő törvénycsomagot. E vonatkozásban utalt a megindított igazságügyi reformra is, fontosnak nevezve a hatékony, igazságos bíráskodást.

Nagyon fontosnak minősítette az egészségügy reformját is. A következő 10 év kiemelt programjának nevezte a tavaly elindított, olcsó önkormányzati bérlakások építését támogató programot.

Az európai migrációs válsággal kapcsolatban megismételte, hogy a menekültelosztási kvóta „be nem vált mechanizmus”.

Morawiecki „a kontinuitás kormányának” nevezte kabinetjét, s kilátásba helyezte: többek között folytatni fogja a múlt héten a kormányfői posztról lemondott Beata Szydlo nagyszabású családpolitikáját.

Mateusz Morawiecki kormányáról – mely januárig várhatóan a Szydlo vezette kabinetjével azonos összetételben dolgozik – éjfél körül tart bizalmi szavazást a lengyel szejm. Az új kormányfőt jelölő Jog és Igazságosság (PiS) párt abszolút többséget élvez az alsóházban, így nem kétséges, hogy az új kormány megkapja a parlament bizalmát.

Orbán Viktor és Angela Merkel is gratulált az új lengyel miniszterelnöknek

Magyarország és Lengyelország évezredes, közös felelősséget visel Európa békéjéért, szabadságáért és boldogulásáért – írta Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfőhöz címzett gratuláló levelében, melyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére. „Engedje meg, hogy ezúton gratuláljak Önnek a Lengyel Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez. Úgy vélem, együttes fellépéssel és szorosan együttműködve az európai színtéren olyan új lehetőségeket teremthetünk országaink számára, amelyek Közép-Európa sikeréhez is hozzájárulnak” – fogalmazott Orbán Viktor, aki kifejezte örömét, hogy a közös teendőkről, kihívásokról az Európai Tanács közelgő ülésének margóján személyesen is tudnak majd egyeztetni. „ Felelősségteljes munkájához, az Ön által vezetett lengyel kormány célkitűzéseinek megvalósításához sok sikert kívánok” – zárta levelét a magyar kormányfő.

Az Európai Uniónak (EU) és a NATO-nak is a hasznára válik a konstruktív német–lengyel együttműködés – írta Angela Merkel német kancellár Mateusz Morawieckinek a lengyel kormányfői kinevezéséhez gratuláló levelében. A német kormány sajtószolgálata által kedden nyilvánosságra hozott levélben a kancellár sok szerencsét és sikert kívánt a lengyel miniszterelnöknek a felelősségteljes munkájához, és kiemelte, hogy minden eddiginél „sokszínűbbek és élénkebbek” a német–lengyel kapcsolatok. A két szomszédos országot „szorosan összeköti az intenzív civil társadalmi, gazdasági és kulturális együttműködés”. A „bizalmon alapuló és konstruktív német–lengyel együttműködésből az EU és a NATO is profitál”, ezért „számomra kiemelt cél társadalmaink fejlett kapcsolatának ápolása és erősítése Önnel közösen” – írta Angela Merkel. Hozzátette, hogy örömmel várja személyes találkozásukat az EU tagországainak állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő brüsszeli tanácskozásán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.