A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című konzervatív német lap a Belgrád–Budapest-vasútvonal korszerűsítésével, valamint Kína és a kelet- és közép-európai térség 16 országának budapesti csúcstalálkozójával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.
A vasárnapi lap Messze és egyre messzebb nyugat felé címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy „idegesíti Brüsszelt” a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai részvétellel kezdett felújítása.
Idézte Vang Hsziao-tao, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke minapi szerbiai beszédét, miszerint a vasútvonal korszerűsítése révén stratégiai kapcsolat alakul ki, amely a kínai selyemút kezdeményezést és Európa fejlesztési stratégiáját is előmozdítja. Hozzátette, hogy ezt a stratégiai kapcsolatot a két fél közül csak az egyik, Kína építi,
az EU-s intézmények pedig „semmit nem tettek hozzá, éppen ellenkezőleg, évek óta kifogásokat emelnek a projekt ellen”.
Kifejtette, hogy Orbán Viktor számára többről van szó, mint egy vasúti pálya felújításáról. Mint írta, a magyar kormányfő már 2010 óta a keleti nyitás politikáját követi, és joggal hangsúlyozza, hogy országa a visegrádi államok körében egyértelműen az első helyen áll a Kínával folytatott kereskedelmet illetően.
A budapesti csúcstalálkozóval összefüggésben kiemelte: egyelőre még csak spekulálni lehet arról, vajon Peking céljai között szerepel-e „az Európai Unió megosztása vagy gyengítése”, de már
vannak arra utaló jelek, hogy a Kínával szorosan együttműködő országok hajlandóak a pekingi vezetés érdekeinek megfelelően eljárni.
Így Görögország megakadályozta egy Kínát bíráló jelentés elfogadását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, és az EU által kezdeményezett jelentés ügyében „Orbán is kifejezetten a kölcsönös kioktatás ellen foglalt állást”.
A FAS szerzője egy német elemzőt idézve hozzátette: Kína számára nem érdektelen, hogy olyan partnerei legyenek, amelyek nem kérik számon folyton az emberi jogok betartását.
