Miközben Brüsszelben a jobboldali Jog és Igazságosság Pártja (PiS) által vezetett lengyel kormánnyal szemben éppen a legsúlyosabb büntetőintézkedéseket próbálják bevezetni, szélsőséges esetben pedig akár a szavazati jogot is elvehetik Lengyelországtól, a csütörtök esti kormányfőváltást levezénylő konzervatívok odahaza biztos előnyük tudatában várhatják a jövő évi helyhatósági, illetve a 2019-es parlamenti választásokat. Merthogy miközben a nemzetközi sajtó ingerküszöbét szinte csak a több tízezres lengyel kormányellenes tüntetések érik el, alig veszik észre, hogy a PiS odahaza kis túlzással egyeduralkodónak számít: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok 45 százaléka rájuk voksolna, míg az őket leváltani vágyó Polgári Platform mindössze 17 százalékon áll.
Annak ellenére, hogy a PiS 2015-ös megválasztása óta Lengyelországot Brüsszelben az unió egyik renitens tagállamának könyvelték el, Varsó nemzetközi megítélésének hazai visszhangja messze nem olyan tragikus. Mitrovits Miklós, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója lapunk figyelmét felhívta arra, hogy az atlanti kapcsolatok továbbra is erősek, Lengyelország NATO-csúcsot rendezett, és korábban Barack Obama, valamint Donald Trump is az országba látogatott. Márpedig így nehéz lenne azt mondani, hogy Lengyelország elszigetelődne.
Nagy húzásnak tűnik, hogy a konzervatív kormány rendelkezése alapján minden egyes két- vagy többgyermekes lengyel család havonta 500 złotyt kap a második, majd a további kiskorú gyerekek után. „Ez havi szinten, főleg a szegényebb lakosság számára, hatalmas jövedelemnövekedést jelent” – magyarázta Mitrovits.
Ráadásul a még a válság alatt sem kifulladó lengyel gazdaság tovább növekszik, az OECD idén 4 százalékos emelkedést jósol, sok a külföldi befektető, a városokban viszonylag könnyű munkát találni.
És ha ez még nem lenne elég, a Jaroslaw Kaczynski vezette pártnak legfőbb ellenfelével is szerencséje van: az országot nyolc évig viszonylag sikeresen vezető, a gazdaságot a válság ellenére is növekedési pályán tartó, ám korrupciós ügyektől megtépázott és az emberektől eltávolodó Polgári Platform nehezen rúg labdába mellettük. „A PO nagyvárosi szavazói rétegéből eltűnt másfél-kétmillió ember. A párt arrogáns volt az emberekkel szemben, nem érdekelte őket a véleményük, éppen ezért sem hiteles, hogy most a lengyel demokrácia védelméről papolnak” – közölte Mitrovits Miklós.
Kérdés, mi jön ezután. Hiszen bár egyre kisebb létszámmal, de a kormányellenes tüntetések folytatódnak, és a brüsszeli büntetőintézkedések kilátásba helyezése ellenére valószínűleg szinte változatlan formában vezetik be az igazságügyi reformokat. Ennek ellenére, bár Beata Szydlo lelépésével az egyik legnépszerűbb politikus hagyja ott a kormányfői széket, ha nem is számíthat sétagaloppra, de mindenképpen kedvező helyzetből várhatja a választásokat Kaczynskiék alakulata.
